Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

Kassa mint Bethlen hadműveleteinek támaszpontja - A város haditerhei

építsék meg, vizsgálják fölül a polgárok fegyveres készültségét, egészítsék ki a hadieszközök felszerelését s az élelmiszerellátást. De ezenkívül saját hadiellátásuk mellett a fejedelmi seregek fenntartásához is hozzá kellett járulniok éspedig négyféle módon is: katonaadással, pénzzel, szekerezéssel (vecturával) és élelmiszerszállítással. így jelentette Lang János bíró a tanácsban, hogy az országgyűlés végzése szerint Kassának 75 drabantot kell kiállítania. És Kassa nemcsak ezt vállalta, hanem meg is toldotta 65 gyalogossal s arra is gondolt, hogy ennyi elég is lesz, mert a többi város gyalogosai is idejönnek.

7 Máskor meg a régi szokásokra hivatkozva, 200 gyalogot ajánl meg. De a háborúhoz mindig sok pénz kellett. Bethlen saját nagy jövedelméből bőven adott, hogy katonáit lehetőleg jól ellássa. Csakhogy mindez kevés volt. Nagyon is rászorult az ország s így a városok hozzájárulására. A kassai ú. n. szepesi kamara őfelsége nevével nagyon sürgette a taxát (a városi állandó hadiadót). A tanács igyekezett is eleget tenni. Kimondta, adnak 1000 frtot. Ezenkívül maguk felajánlották az egri káptalannak évi egy összegben századok óta fizetendő bordézsmát is a kamarának. Pénzen kívül természetbeni szolgáltatásokat is kívánt Bethlen a várostól éppenúgy, mint a királyoknak is mindenkor törvényadta joguk volt ehhez. Így fogadott a város Bethlen ágyúinak szállítására szekereseket azzal, hogy lovaikat eléjük fogva, mindjárt kezdjék meg a vontatást. Minden lóra adtak nekik havi 5 frtot. De úgy, hogy a gazdák is legyenek velük. A szekeresek könyörögtek, hogy mivel az első hópénzt szerszámokra és egyéb szükségesekre költötték, és hogy ne kelljen pénzért visszaküldeniök, adják ki nekik most már a második hópénzt is. Ki is adták, hogy ne kelljen ezzel valamelyik atyjokfiát utána küldeniök.

b íme a város mindent megtett, ami tőle tellett. De nem így a rendek és főurak, kik igen nehezen vállalták a terheket, a reájuk kivetett hadiadót. Vagy sehogy, vagy nagyon hiányosan szolgáltatták be. Bethlen sűrű és a nála szokásos kemény hangon panaszkodott e miatt leveleiben, többi közt ezt mondván: Soha ily országot nem láttam, ahol a dicát (hadiadót) oly nehezen adják meg (1620). Türelmét veszítve — amint Láng János kassai bíró referál a tanácsban — őfelsége a maga kezével erős levelet írt a kamarásoknak (kamarai tanácsosoknak), mely levélben mind minket, mind penig az egész országot igen rút és igen haragos szókkal exagerál 7 Kassa v. jk. 1620. jún. 15. 8 A többi város, Lőcse és Bártfa is kaptak Bethlentől felszólítást hadi- és élelmiszerek szállítására s hogy vontató lovakat, szamarakat adjanak. 6 81