Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

A vég - Viszálykodás a császári generálisokkal - Nem engedik, hogy gr. Homonnay Drugeth János mezővárossá sűllyessze Kassát

figyelmeztette őket: prókátorszerzéssel preparáljátok magato­kat s egyéb előkészülettel, de kezességbe ne elegyedjetek. Más céhbelieket keressetek erre. A polgárokkal szemben való e magatartása miatt egy al­kalommal, midőn valahonnan hazatért, az önérzetes város nem akart fogadtatására nagy ünnepséget csapni. A bíró kérdé­sére azt felelte a tanács, hogy a generális fogadása ajándé­kokkal eddig sem volt szokásos, most sem szükséges. Bíró uram mégis ,,zabbul, borbul, húsból gazdálkodott (ajándéko­zott) őnag.yságának. 2 4 cc) Nem engedik, hogy gr. Homonnay Drugeth János mezővárossá süllyessze Kassát. Négy évi kassai generálissága után (1636 febr. 15-én) Forgách Miklós meghalt. De ekkor sem Bornemissza, hanem gr. Homonnay Drugeth János lett felsőmagyarországi főkapi­tány-generális. Bornemissza talán épen mel'lőztetése miatt nem igen egyengette Kassára bejövetele útját. Eszterházy Miklós palatínus levélben kérdezte a várostól, mi az oka, ,,hogy ge­nerális uram Bornemissza urammal vissza vadnak és meg nem alkhatnak. Mi az oka, hogy generális uram bátorságos bejö­vetele nem lehet Kassára és ugyan nem is akarnák bebocsá­tani." A tanács meglepetéssel hallotta ez utóbbi kérdést, „mivel nem volt igaz". Ezért utasította Wass Mihály bíró uramat, írja meg: „e vádolástól immúnisak (mentesek) vagyunk s kérdje meg, ki vádolt hamisan bennünket? Valószínűleg Bor­nemissza lehetett ez, mert elsősorban a vicegenerális feladata volt a generálist informálni. De bizony Drugeth János maga is kedvezőtlenül mutatkozott be már, mielőtt bejött volna. Követelte, hogy a Lőcsei-ház palotáját a közbeeső fal kivágá­sával az övével kössék egybe, követelte, hogy a behozandó őrség részére szállásokat adjanak. A város kijelentette, 100 lovasnak és 100 gyalognak adnak. Ö visszaüzente, 200 lovast és 200 gyalogot akar behozni. Sőt nemsokára a városba kül­dött követei 300 lovast jelentettek. A bíró megmutatta az előbbeni „jegyzéket". A követek maguk is csodálkoztak. De az egész község előtt is, ahová őket bevezették, kijelentették, hogy velők őnagysága ennyit üzent. Végre is így határozott a város: Lehetetlen, hogy ennyi nép elférjen, ha csak nem maguk akarnak házainkban gazdák lenni. Ezelőtt senki nem kívánta, hogy ahová gyalogot tettek, lovas is jöjjön. De nincs is minden háznál istálló. S ha van is, a gazda lovait nem lehet teljességgel kiszorítani. Még 100 u Kassa v. jk. 1632 ápr. 20., 1634 jún. 27. és szept. 26. 395

Next

/
Thumbnails
Contents