Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

A vég - Viszálykodás a császári generálisokkal - Nem engedik, hogy gr. Homonnay Drugeth János mezővárossá sűllyessze Kassát

lovast is nehezen tudnak elhelyezni. Mert saját gyalogiknak is kell szállás. S emellett őfelsége itteni officiri, kamarásai semmi szállót nem vesznek be. De nem is tudják, mivégre akar őnagysága ennyi-magával itt lakni? Hiszen ők őfelsége hívei s ,,ha valami lenne", úgy őnagyságát mint magukat megoltalmazzák. Követeik útján kérik őnagyságát, ne nehezteljen. örömest kedveskednek neki, de lehetetlenséget ne kívánjon, hanem mint elődei inkább szabadságában oltalmazza a várost. Ha pedig megmarad kívánsága mellett, őfelségét (Ii. Ferdinándot) fogják megtalálni. Pár hó múlva (1636 júl. 14) bevonult a generális. De nehogy valami (őrség-behozatali) meglepetést csináljon, a várost nem hagyják vigyázatlanul. Nem árt a falukról néhány gyalogot behozni s a hostátiaknak anélkül is vigyázniok kell ott künn. Ily elővigyázati intézkedés után a város lovasokkalgyalogokkal ünnepélyesen és élelem-ajándékckkal fogadja. Mivel azonban a kísérő főrendek felesen lesznek és vendégségbe jönnek, lehetetlen mindnek ajándékot adni. Tehát elhatározták, nem adnak egynek sem. (Bezzeg Bethlen kísérője mind kapott.) Az ünnepélyes fogadtatást a generális a város szabadságának megtámadásával viszonozta. A város által eléje terjesztett punktumokra pl. hogy a katonák a kapuknál ne áruljanak mindent, hogy ne űzzenek ipart nyilvánosan a céhek kárára, nem is válaszolva követelte: neki is legyen a piacon vásárbírója. Az ő strázsamestere az embereket megfoghassa, megbüntethesse, sőt megölhesse. Holott őfelségének csak a fokon és a kőfalon való vigyázás a tiszti. Az utcákon való járás nem az ő dolga. A város visszaüzent, javítsa meg kívánságát az ő előterjesztésök szerint. Ha nem, akkor nem fogadják el kívánságait. Mivel egy mezővárosnak is több szabadsága (joga) van, mint nekik lenne. De ő az őrség befogadását továbbra is és állandóan erőltette. Credentionálist (meghitelezett levelet) küldött a városnak, hogy a német katonákat csak mint a maga szolgáit, csak a maga biztonságáért akarja maga mellett tartani. De a város ragaszkodott hozzá, hogy be nem veszi, mondván: mi is mind őfelségének igaz hívei vagyunk s őnagyságának hűségünket, ha kívántatik, nem 50 németig, de feljebb is megmutatni akar juk. S ebben a kérdésben Bornemissza a város mellé állott. Azt üzente nekik, ha az ország alkotmánya (törvényei) ellenére a császári őrséget bebocsátják, ellenségükké teszik az országot. Nem fognak dolgaikban mellettök feltámadni (vagyis melléjök állani s nekik igazat adni). Azért — mondá — ,,az én tetszésemből be ne bocsássák". Találják meg a vármegyé396