Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

A vég - "Őfelsége dicséretes emlékezete, valamíg az Úristen a magyar nemzetet megtartja"

Meghala a nagy fejedelem, kihez hasonló magyar Má­tyás király óta és István királyon kívül nem halhatott meg. Eszes volt, vitéz, igen magaviselő, kegyelmes, liberális, oeconomus (jól gazdálkodó), józan életű, munkában fáradhatlan, méltóságában idejét nem töl­tötte, külső megjelenésében tiszteletreméltó, de társalgásában nyájas, könyörgésében és isten tiszteletében nem külsőképen lelkű, de buzgó, szegényeken és könyörgőkön könyörületes, az egyházi renden lévőket tiszteletben tartó, tápláló, eklézsiá­kat építő, segítő, alapító. tudós emberek társalgásában, vitáikban, gyönyörködő, minden rendeket pártfogó, előmozdító,' hazafiaknak aty­jok, vitézlő rendeknek jó tanítójuk, tükörük, de édes aty­jok is, megharagudni tudó, de nem kegyetlen és nem vért szomjúhozó, hanem megengesztelődő, künn magát nagy tekintéllyel, benn pedig házában belső szolgái (udvara) közt nyájas szelídséggel viselő, fő lovakban, friss öltözetekben, muzsikákban, építések­ben, fejedelmi vendégségekben s néha táncokban is, de nem részegséggel, mértékletesen gyönyörködő, mert a boritalt feje fájása is nem szenvedheti, katona szerszámokban gyönyörködő és sok virtusokkal (bátorsággal, erényekkel) felékesített ember vala, noha mindazonáltal emberi gyarlóságtól ő is üres nem lehetett, e világra elterjedett emlékezetű ember vala. Mindkét hatalmas császárt magához és hazájához egyen­lőnek tartotta, a magyar nemzetet elhiresítette. E nagy em­lékezetű Bethlen Gábor igen martialis ember vala. Amit Ke­mény azzal magyaráz, hogy hadszerető, katonai magatartású volt. Nagy gyönyörűsége telt a hadak mustrálásában, ren­dezésében, az jó vitézlő emberekben. Sok szép lövőszerszá­mokat öntetett, erősségeket építtetett, többi közt Oláhország felől való passzusokat muniálá, erősíté várakkal. Koporsó­ját még életében meghozatta és contemplálta (elmélkedve, ájtatosan szemlélte) nagy erős férfiúi bátorsággal, kereszté­nyi kegyes reménységgel, sőt hittel várta utolsó óráját. Nya­valyáját békességesen tűrte. 1 3 1 3 Kemény: önéletírása 146., 149., 150., 151. lapok. Belányi Dá­vid 1629 szept. 13-án. tehát ha'ála előtt 2 hónappal írja a fejed-lemnek Kassáról: Rózsás István a koporsóval tegrap érkezék. ma expediáltuk. Rávezetve e levélre: Vették a nagyváradi meleg forrásoknál, Rózsás István Lengyelországból hazaérkezve beküldte a képírót. Őfelsége Be­374

Next

/
Thumbnails
Contents