Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

A vég - Bethlen halálhíre Kassán

várni s hogy a császárhoz küldött követeik micsoda resolutioval, végzéssel jönnek vissza, ezekről tudósítást vár.

7 c) KASSA SORSA BETHLEN HALALA UTÁN. Szalárdi azt írja Brandenburgi Katalinról, hogy ingadozó jellemű, világi gyönyörűségre hajlamos, kelleténél nagyobb pompát űző, mód nélkül való költségen él. Ehhez hozzátehetjük még, hogy férje eszméitől, elveitől teljesen távol állott. Minden dolgában befolyásolható és meggondolatlan volt. Bethlen mielőtt kiismerte őt, — mondja tovább Szalárdi — házassága után mindjárt, mikor Erdélybe vitte, fejedelemasszonnyá választatta. A fejedelemnek gyermeki nem lévén, őt tette meg és ismertette el utódjává, mellé rendelvén gubernátornak öccsét, Bethlen Istvánt. Ez utódlást Kemény azzal egészíti ki, hogy a portával is confirmáltatta, megerősíttette, bár a fejedelemasszony vétkesnek ítélte, megismerte és mondotta, de már késő vala (147. lap). Katalin gyűlölte a melléje adott Bethlen Istvánt. S hogy megszabaduljon tőle, elárulta férje ügyét s még életében a császári udvarhoz tartozó ellenségeihez állott. Ez új pártja befolyására mindjárt Bethlen halála napján írta Kassához a már ismertetett levelét, melyben e városról lemondott. Ugyancsak e napon az ő, a kormányzó (tehát az iránytalan Bethlen István és az udvari tanács nevében követség ment Bécsbe, hogy Kassát és a 7 vármegyét vegyék át. S kegyetlen iróniája a sorsnak, hogy az özvegy a férjétől reámaradt kincsekből éppen a Bethlenek megbuktatására törő bizalmas kedveltje, Csáky István részére katonákat fogadott. Ennyi hűtlenség láttára az erdélyi országgyűlés alig egy évi zavaros kormányzása után lemondásra kényszerítette (1630 szept. 28.). A kormányzóból, Bethlen Istvánból hiányzott az erély, fiából szintén Istvánból pedig a meggondoltság, hogy a bécsi udvar és Eszterházy Miklós nádor ellenségeskedésével szemben a hatalmat magukhoz tudták volna ragadni. Sőt az apa és fia s veje, Zólyomi Dávid váradi és háromszéki kapitány, a fizetett hadak generálisa, sem voltak összhangban céljaik tekintetében. Két magyarországi betörésüket és sikerüket, a tokajit és rakamazit sem voltak képesek az otthoni zavarok miatt kihasználni. így aztán az erdélyiek Bethlen egykori fővezérét és Kassa meghódoltatóját, a Kassához közel eső Sárospatak urát, I. Rákóczi Györgyöt választották meg fejedelmökké (1630 dec. 1.). Az új fejedelem méltó utódja lett Bethlennek, bár sok tekintetben, különösen merész vállal7 Gyulafejérvár, 1629 nov. 17. Kassa tanácsához, Kassa lt. 366