Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

A vég - Bethlen halálhíre Kassán

kozásban más is volt, mint, nagy elődje. Éppen ennek hiányában — bármennyire bíztatták is a még 18 évig tovább folyó 30 éves háború résztvevői — csak másfél évtized múlva ragadott fegyvert s 1644 március 12-én foglalta el Kassát és a 7 vármegyét. így esett el Kassa eddigi főtámaszától Erdélytől. Ellenben a császáriak a legsürgősebben megtették a lépéseket visszacsatolására. Már a fejedelem utolsó napjaiban, szeptember elején felvették az érintkezést Kassával és a vármegyékkel. Maga II. Ferdinánd és Eszterházy nádor ,,látva az erdélyi fejedelemnek beteges állapotát", figyelmeztették őket a fennálló „végzések" (nikolsburgi, pozsonyi békék) végrehajtására s óva intették, hogy a felbujtókra hallgassanak. U. i. az udvar körében titkos tanácskozások, fegyveres lázadásra való készülődések híre terjedt el. Viszont itt pedig arról beszéltek, hogy Kassát és a 7 vármegyét fegyveres támadással akarja az udvar visszafoglalni. Az ország szabadságát eltörli, idegen katonaságot hoz be, a békékben biztosított általános amnesztiát, megkegyelmezést megtagadja. Gyanúsnak tartották, hogy a leiratok a szabad vallásgyakorlatról, „eme legfőbb szabadságunkról" hallgatnak. Az újabb leiratok azonban mindezt s az összehívni kívánt országgyűlést megígérték. Erről a Bethlen Gábor fejedelem őfelségének élte napjaira átadott 7 vármegye országbírói, főnemesei, nemesei és az okos, körültekintő szab. kir. Kassa város polgárai és lakosai részére legfelsőbb okiratot állítottak ki. A bécsi udvar és Eszterházy Miklós nádor törekvéseikben igen jó támaszra találtak Bethlen egykori vice-, most generális kapitányában, Bornemisszában és szintén volt hívében, többször a császárhoz küldött követében, Alaghy Menyhért országbíróban. Alaghy mindenben kezére járt az udvarnak. Levelet intézett a városhoz, hogy békességben maradjanak.

8) E két férfiú éppen nagyjelentőségű állásánál és tekintélyénél fogva nagyon alkalmas volt arra, hogy az átvétel simán és természetes mederben történjék. Még az elhunyt fejedelmet el sem temették, halála után alig egy hónapra (1629 dec. 18.) Alaghy mint a király biztosa megjelent Kassán, hogy a tanács hódolatát és hűségesküjét II. Ferdinánd részére átvegye. Bethlent 1630 január 20-án temették. Egy nappal később, január 21-én, Pyber János egri püspök, Be8 Kassa v. lt. 6281. Hogy mennyire lesték-várták Bethlen halálát, mutatja Almássy István kassai bíró fiának levele atyjához: Tudom, hogy kegyelmeteknél is közönséges a fejedelemről való hír. Itt annyira hitték, hogy meghalt, a kommisszáriusokat is elküldték Kassa visszafoglalására. de az útból visszatértek, hogy megértették, hogy él. Kassa v. ltára 6291/95 sz. 367