Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)
Bethlen küzdelme a drágaság és rossz pénz ellen - Drágaság Lőcsén és Erdélyben
bői sok országcsaló meggazdagodott. Egy aranyat (2 frt 40 d helyett) 6, egy birodalmi tallért (1 frt 30 d helyett) 4 frtba számítottak. Egy font régi polturára 33 ezüst garast, egy font német ezüst garasra 66-ot számítottak felül. Ily nagy drágaság uralkodott 1625-ben is. Ez évben Lőcse, Késmárk és a 13 szepesi város a tűrhetetlenül megnövekedett árak szabályozása végett gyűlést tartott. De ereménytelenül oszlottak szét, mert a nemesség a városi iparosokat, vagyis a készítmények árát, ezek meg a falusiakat, a termeivények árát okolták a drágaságért. Végre a poltura értéke 5-ről 3 dénárra süllyedt, mire minden kétszeresére drágult az emberek nagy nyugtalanságára. 1 0 Erdélyben is tűrhetetlen, elviselhetetlen és kibírhatatlan drágaságról beszélnek az egykorú törvények is. Egy kenyér 20 pénzbe (dénárba), egy juh 2 frt 40 dénárba került. A rendek itt is a mesteremberek s egyéb kereskedők ellen fordultak, akik árujokat felettébb drágán árulják. 1 1 Az egykorú följegyzések azonban pénzalapon magyarázzák a dolgot: nagy hirtelen drágaság lön a pénz miatt. Pedig barom, szalonna elég volt. De Bethlen pénzét nem szerették. 1 2 Eleinte t. i. nagy költségei miatt ő is gyengébb pénz veretett, mint európaszerte az uralkodók. Kemény is ezt írja: 1625-ben drágaság lőn a pénz miatt. A törvényhozás különféle módon igyekezett a bajon segíteni. Limitatio, árszabás tartására minduntalan bizottságokat küldött ki. így 1625-ben, 1626-ban és 1627-ben kétszer is, áp. rilisban és októberben. Harcot indítottak az ott is eláradt rossz pénz ellen. Igyekeztek a jó pénzt megmenteni, értékét megszabni s elfogadását büntetés terhe alatt elrendelni. A bajt főképen az okozta, hogy a jó pénz ritka volt. Kiszorította külföldre a rossz pénz s csak ez volt forgalomban. Ebből pedig sokat kértek az áruért. így minden megdrágult. A jó pénzzel az egyensúlyt úgy akarták fenntartani, hogy 25 % ázsiót állapítottak meg ennek javára. Aki az árut arannyal fizette, egynegyed résszel kevesebbet adott érte. A limitált árakat kivált a húsneműekre úgy törekedtek biztosítani, hogy kötelezővé tették a mészárosoknak a húsmérést. Aki ez ellen vétett, örökre elvesztette iparjogát. A kereskedői árakat azzal tartották féken, hogy évenkint fejedelmi biztosok mentek Bécsbe, Krakkóba, Lembergbe, Belgrádba a beszerzési árak és Kolozsvári a költségek tanulmányozására. Ennek alapján limitáltak. A kereskedők tartoztak kellő árukészletet tartani s tilos volt üzletükkel felhagyni. 1 0 1627 szept. 26. Hain krónikája. 1 1 1624. fejérvári o. gy. törv. V. §. E. O. E. 8. k. 235. lap. " Segesvári naplója 193. lap. Erd. Tört. Ad. IV. k. V. ö. Kraus krónikája 75. lap és Alsó-Lindvay tudósítását. 300
