Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)
Bethlen viszonya Kassához - A város hűsége és szabadságának megvédése - Bethlen a városokat és polgárokat sokra becsülte
mint Bécsben arestáltak, letartóztattak odamenő polgárokat. Ezért utasítják a fenti követeket, hogy jelentsék a nádornak, a bécsi főbírónak és tanácsnak, hogy e sok „hiábavaló árestálás miatt minemű búsulásunk" bajunk van. S valóban nagy károkat és bosszúságokat szenvedhettek, ha már Bethlen hatalmi köre iránti mindig tanúsított nagy figyelmüket is e fontos gazdasági kérdésben felfüggesztve, azzal a gondolattal foglalkoztak, hogyha itthon nem találnak segítséget, „császár urunkat" keresik meg, hogy tartassa meg szabadságukat. A harmincad-sérelem a többi 4 szövetséges várost, Eperjest, Bártfát, Lőcsét, Kisszebent is károsította. Ök is panaszkodtak, hogy az ő marháiktól és embereiktől is meg akarják venni a teljes harmincadot. Ezért Kisszebenben gyűléseztek s felszólították Kassát is, hogy a pozsonyi kamarát, a palatínust s ha kell a császárt is kérjék föl, hogy szabadságukat, jogaikat tartsák meg. Kassa azonban meggondolta a dolgot előbbi szándéka ellenére, még árnyékát is kerülni akarta, hogy a császárhoz fordulásával a fejedelem iránti hűtlenség gyanújába essék. Elhatározta tehát, hogy mivel Bethlen épen bejövőben van, elhalasztja a követek küldését. Kérte a városokat, hogy várakozzanak. A követek Eszterházy nádornál sikerrel jártak. Lakompakról azt írta a kassai tanácsnak, hogy mind a pozsonyi kamarának, mind oda alá (Eperjesen) megírta, hogy amíg derekasan nem végeznek a dologban az országgyűlésen, privilégiumukat a harmincadon ne háborgassák. 2 0 így folyt a küzdelem Bethlen uralmának egész 10 éve alatt a harmincad-kiváltságért a fejedelemnek röviddel ezután bekövetkezett haláláig, ami aztán új helyzet elé állította Kassát és a többi 4 várost. d) BETHLEN A VAROSOKAT ÊS POLGAROKAT SOKRA BECSÜLTE Bethlen mint okos államférfiú a városokat és polgárait nagyon megbecsülte. Hadiszempontokból értékelte bennök a biztonságot nyújtó várakat és erődöket. Értékelte különféle hadiszolgáltatásaikat. Pénzügyi szempontból az adómentességet élvező nemességgel szemben sokra becsülte adószolgáltatásaikat, vám- és harmincadfizetésöket. Nemzetgazdasági szempontból nagyrabecsülte árutermelő és forgalmazó ipari és kereskedelmi tevékenységöket. Végül mint kulturafejlesztő fejedelem, fontos művelődési központoknak tekintette őket. Igazi városépítő és városfejlesztő uralkodó volt, aki elnyomás és kizsákmányolás helyett örömmel látta és előmozdította gyarapodásukat s minden tekintetben tiszteletben tar» Kassa v. lt. 6248 és 6272, 1629 aug. 29. jk. 287
