Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

Bethlen viszonya Kassához - A város hűsége és szabadságának megvédése - Küzdelem a kereskedelmi (harmincad) kiváltságért

cad-kedvezményes joguk visszaállítása érdekében „eléggé disputáltunk a fő-fő emberekkel". Vagyis bátran ellentmondtak nekik. Vitatkoztak velők s előadták érveiket. Ügy hogy e főurak belátták a város igazságát s helyben is hagyták. Igazaik s kívánságaik érdekében őfelségéhez is többször küldtek deputációt pl. a harmincad-ügyben oly kérelemmel, „hogy szabadságunkat ne háborgassa, hanem tartsa meg". És e határozottságuk s önérzetes fellépésök nem tévesztette el hatását a főemberekre. Amint már írtuk, Perényi Ferenc generális egyízben „erős esküvéssel mondá, hogy a város szabadsága ellen semmit sem akar cselekedni".

1

8 A polgári szabadság fontos biztosítéka volt, hogy az első. fokon hozott ítéleteket a városok és polgárok külön saját felső fórumukhoz, a tárnokszékhez megfellebbezhették. E felsőbíróság tagjai a szab. kir. városok kiküldötteiből állottak, akik az országos tárnokmester, kincstáros elnöklete alatt hoztak ítéletet az eléjök terjesztett, megfellebbezett ügyekben. A régi rendi világban nagy jelentőségű jog volt, hogy itt is saját bíróságuk elé kerültek a polgárok ügyei. E jogról — bár a tárnokszék királyi területen működött — Bethlen uralma alatt sem akartak lemondani a városok. Annyival is inkább, mert a múltból nem egy ügyük lehetett még ott. így Lang János bíró jelentette, hogy a tárnokszéket semmiképen sem akarják elhalasztani s a városok is (bizonyára a szövetséges 5 felvidéki szab. kir. város) megegyeztek, hogy megtartják. Kassa sem maradt el róla, „mert városunk szabadságában áll". Felhívta tehát a bíró a tanácsot, hogy az eddigi kiküldötteket, kiknek megbízatása lejárt, léptessék ki s újakat válasszanak, öt tagot léptettek ki: Rozman Mártont, Wencelt, Demek András uramat, Wass Mihályt és (Kőszegi) Szőcs Miklóst (e két utóbbi a következő években bíró lesz). Az újonnan kikül dendőket is közülük választják: Rozman és Szőcs uramékat.

1

9 c) KÜZDELEM A KERESKEDELMI (HARMINCAD) KIVÁLTSÁGÉRT. Kassa polgárai már a XIV. század, az Anjou-királyok, Károly Róbert és Nagy Lajos városfejlesztő politikája óta nagy mértékben a belső és külső kereskedelemből éltek. V. Lászlótól (1452—57) a neki adott 32.000 frt kölcsön fejében azt a fontos kiváltságot kapták, hogy a külföldi kivitelnél és behozatalnál a harmincad-vámnak csak a felét fizessék. 1557-ben I. Ferdinánd ezt megerősítette. 1494 ben I. Ulászlótól a harmincadot évi 5000 frtért bérbe vették. E kiváltságok továbbra is fönnmaradtak olyformán, hogy a harmincadot maga a város szedte s a helyben székelő szepesi kamara 1

8 Kassa v. jk. 1624 ápr. 15. és 1625 febr. 4. és aug. 12., 1623 márc. 14. 1

9 Kassa v. jk. 1626 ápr. 16. 282