Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)
Bethlen viszonya Kassához - A város hűsége és szabadságának megvédése - A város jogainak védelme mindenkivel szemben
íotta a bírót, hogy a tilalmak rendje szerint procedáljon (járjon el) s mivel Bélaváry az onust, a perbeli terhet, perköltséget sem tette le és későn járt, későn jelentkezett, magának tulajdonítsa. Büntető jogát tettenérés esetén, polgár elleni vétségben, katonai személyekkel szemben is fenntartotta és védte a város. August Mihály mészárost egy német nemcsak megszidogatta, de kardot is fogott rá. A város jogai védelmében mindig bátor Tánczos Pál bíró az erőszakoskodót börtönházba vitette. Mialatt ott ült, Korláth főkapitány-generális nagy haraggal üzent a bírónak, miért fogatta el, holott a külső embereken nincs hatalma s ez a német az opuliai prefektus (százados, parancsnok) szolgája. Oppeln hercegséget kapta Bethlen a nikolsburgi békében. Tánczos bíró más hiányában a város hadnagyát küldte a főkapitányhoz, de őkegyelme őt is igen megriogatta. S törvényt (bíráskodást) kért. A tanács e túl öntudatos katonai föllépésre kellő polgári önérzettel felelt: Meg kell kapitány uramnak mondani, hogy mily érintkezést tartottunk mindenkor az ittvaló generális-kapitányokkal. Hogyha valakit rajta kapnak, van ereje a kassai bírónak, hogy megfogathassa, sőt kérjük is rá, hogy őkegyelme mindenkor így cselekedjék. 1 3 Amint az elsorolt esetek mutatják, a város mindig teljes öntudattal, önérzettel és bátran védte szabadságát. Amiben jogainak sérelmét látta, mindig nyíltan megmondotta: ,,ez szabadságunk ellen van". Ezt hangoztatták, amikor őfelsége „kegyelmes paranccsal" ki akarta a polgárokat zárni a víz melletti legeltetésből. Igen szokatlan dolognak mondták azt is, amikor Bélaváry őfelsége számára akarta lefoglalni az összes téglákat kemencéstől. Csak a harmadát, felét voltak hajlandók átengedni. Még attól sem hatódtak meg, mikor Varannay polgártársukat kamaragrófságra emelte. Sőt ellenkezőleg, a város iránti hűség s tiszti kötelesség megszegését látták abban, hogy minden híradás és búcsúzás nélkül elfogadta. E neheztelését örök emlékül jegyzőkönyvbe foglalták. 1 4 Hogy minden hódolatuk és tiszteletük mellett Bethlennel szemben is megtartották saját véleményüket és gondolkodásmódjukat, bizonyítja, hogy vallási tekintetben sem voltak Bethlennel egy véleményen. A pozsonyi békeegyezmény (1627) végrehajtása ügyében Tokajban tartott értekezleten II. Ferdinánd és a fejedelem követei a vallásügyet is tárgyalták. A városi tanács nyugtalankodott a katolikus egyház térfoglalása (ellenreformációja) miatt. S ez ügyben Bethlennel óhajtott tárgyalni. Előbb Bornemissza vicegenerálissal Tokajba kiküldött egyik biztosával léptek érintkezésbe. Almássy bíró 1 S Kassa v. jk. 1629 febr. 17., 1623 jan. 30. 1 4 Kassa v. jk. 1623 márc. 14. 280