Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

A fejedelem érintkezése a város vezetőségével és polgáraival - A kölcsönös bizalom és előzékenység

12. ÉRINTKEZÉSE A VÁROS VEZETŐSÉGÉVEL ÉS POLGÁRAIVAL a) KÖLCSÖNÖS BIZALOM ÉS ELŐZÉKENYSÉG. ethlen gyakori kassai tartózkodása alatt mint örökké és fáradhatatlanul tevékeny, alkotó, kezdeményező, vezető és intéz­kedő államfő a legkülönbözőbb ügyekben ben gyakori összeköttetésben állott a vá­ros elöljáróságával. E felmerült ügyeket három csoportba oszthatjuk. Vannak kö­zöttük általános, országos dolgok, van­nak, amelyek inkább csak a városra tartoznak. Végül előfor­dulnak saját és mások személyi ügyei. Itt volt a székhelye, itt lakott benn a városban a Fő­utcán, az emberek és házak között élt és mozgott. Azonban méltósága és méginkább nagy elfoglaltsága miatt ez az érint­kezés a váro.s vezetőségével és polgárságával ritkán volt oly közvetlen és személyes, mint amikor egy alkalommal Lang János bíró megjelent nála. Őfelsége éppen evett, az asztalt letakarították. A bíró kérte, hogy a pénzverés bérletét (évi 56.000 frtot) szállítsa le, mert sok okból nem tudják lefizetni. Sok disputa után az esedékes negyedévi 14.000 frtból 6000-et elengedett. Őfelsége nagyon haragos volt. A bíró alig tudta lecsillapítani. 1 A város jegyzőkönyve egy másik rendkívül érdekes jele­netet örökít meg közvetlen személyes érintkezéséről, amely egyszersmind mutatja, mennyire maga, gyakorlati megfigye­lés útján igyekezett a fejedelem a dolgok lényegéről és oká­ról meggyőződni. Együtt volt Alvinczyval, a kassaiaknak általa is kedvelt és megbecsült főpapjával s talán másokkal is. Beszélgetés közben csodálkozását fejezte ki, hogy ily szűk (mindenféle cikkben hiányos) ,,ez a mi városunk" (Kassa), sem elegendő kenyeret, sem húst nem találni. Alvinczy fe­leié: bizony ennek legnagyobb oka, az hitvány, rossz pénzek­nek közöttünk való járása. Alvinczy uram az zsebéből ki­vévén egynéhányat, őfelsége megméregette az aranymérté­ken s mondá: Bizony rossz. Bátor (de azért) kiáltassuk a javát négy és fél, az újat és a rosszat három dénárra. 1 Kassa, v. jk. 1625. nov. 8. 120

Next

/
Thumbnails
Contents