Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

A fejedelem érintkezése a város vezetőségével és polgáraival - A kölcsönös bizalom és előzékenység

Közvetlenül és személyesen érintkeztek a bíró, a városi tanács és a polgárok a fejedelemmel Kassára érkezései alkal­mával, midőn ünnepélyesen fogadták és megajándékozták. Kassáról való elmenetelekor is többször „elbúcsúztatták". Mikor Szendrőbe ment a (bécsi) békesség megvalósítására, azt kívánják, hogy az Isten segítse rá, ámen. Más alkalommal pedig egészen meg lehetett hatva, mert a búcsúztatására ne­gyedmagával megjelent Lang János bírót sok szókkal meg­áldotta. De bizony a legtöbbször pem is tudta őket fogadni, amiként Tánczos Pál kassai szenátor mondotta: Tegnap „több városokkal" (Eperjes, Lőcse, Bártfa, Kisszeben követeivel) őfelségéhez akartunk menni, de audientiánk semmiképen nem lehetett. Őfelsége helyett tehát belső titkárával, Krausz Já­nossal tárgyaltak. Általában legtöbb esetben udvari emberei valamelyikével, vagy udvari tanácsával folytattak tárgyalást, így mikor egy alkalommal ajtónállóval hívatta fel az udvarba a bírót őfelsége, egy udvari emberével beszélték meg, hogy ne áruljnak mindent oly drágán (háborús drágulás lépett föl). Máskor udvari szolgájával hívatta Tánczos Pál bírót. De Ko­vacsóczy kancellár fogadta és adta elő, hogy őfelsége Varan, nay András városi szenátor volt bírót kamarai gróffá, pénz­verője főfelügyelőjévé teszi. Sok ügyben azonban nem hívatta a város vezetőjét, ha­nem üzenettel, levéllel, parancssal intézkedett. így Korláth kapitánnyal üzente, hogy 300 lovast akar Kassára beszállá­solni. Máskor meg kassai kamarai tanácsosával, egyben ud­vari emberével, Palaticczal levelet küldött a városnak, hogy a nikolsburgi békében Kassa megtartásáért hozott áldozata fejében, Keresztúrt váltsák meg részére. Ismét máskor sürgő­sen parancsolja, hogy a Rueber-házat adják át a pénzverők­nek, továbbá, hogy gondoskodjanak ellátásukról. Hasonlóan rendelkezik a jó pénzek elfogadásáról és értékeléséről. Meg­sürgette a taxát, a hadiadót és a pénzverés bérletét. Egy al­kalommal egyszerre három rendeletet is leküldött a város­hoz. A harmincadvám ügyében felvilágosítást kért. A drága­ság miatt limitatiot, árszabást rendelt el. Általában a folyto­nos háború miatt egyre fokozódó drágasággal sokat foglal­kozott. Levelében is sürgősen int, hogy az élelmezésre (a város élelmiszer ellátására) szorgalmasan gondot viseljenek. A fejedelemasszony, Károlyi Zsuzsanna kassai tartózko­dása idején szintén többször érintkezett a várossal. De ő is Palaticz Jánost küldi a bíróhoz, azzal a kéréssel, hogy fát adjanak fűtésre. A fejedelem főkomornyikjával, Rhédey Pál­lal is szokott üzengetni, ha valami kérése volt. Öt küldte akkor is a bíróért, amikor az áruló urak elpártolása és a császárpártiak veszélyessé váló támadása idején (1621) hű­ségesküt kívánt a várostól. De nem maga tárgyalt, hanem 121

Next

/
Thumbnails
Contents