Sebestyén József, Spielberger Leo: Beneš. Egy nemzet élete, egy államférfi portréja (Bratislava. Slovenská Grafia, 1934)

Második rész: Beneš elindul útjára

viili szabad idejét újság- és könyvolvasással töltötte el. Különösen a szocializmus iránt tanúsított nagy érdeklődést, de nem kerülte el figyelmét az egyes politikai pártok és vezérek élete sem. Irodalmi tevékenységének kezdete is gimnáziumi idejére nyúlik vissza. Ekkor kezdte meg Zola Emil: L'Assomoir című művének cseh fordítását, amit azután első egyetemi éveiben fejezett be. Zola iránt azért érzett rokonszenvet, mert amint 1906-ban írott önéletrajzában (Studentský věstnik) írja: Zola romantikus, forradalmár, a szegények és munkások írója. Azonkívül a L'Assomoir alkoholellenes tendenciája is nagy hatással volt rá. Húsz éves korában, 1904-ben beiratkozott a prágai egyetem filozófiai fakultására, ahol a franciaromán, germán filológiát és mellékesen filozófiát akart tanulni. Ebben az évben Beneš egyik legszor^ galmasabb hallgatója volt Masaryk tanárnak. A következő évben azonban Beneš elhatározta, hogy Párisba megy és ott folytatja tanulmányait. 2. Az első párisi esztendők. Küzdelmes egyetemi évek. Amikor a húsz éves Beneš Edvard megérkezett Párisba, egyik életrajzírója, L. Kunte szerint, számadást csinált és bizonyos rezignációval állapította meg, hogy egész vagyona 60 koronát tett ki. Igen kis összeg egy idegen metropolisban, ahol minden lépésért fizetni kell, ahol semmit se adnak ingyen. Kevés pénzecskéjét azonban bátorsággal és energiával pótolta. Edvard, az egyetemi hallgató kezdettől fogva tudta, hogy csak önmagára van utalva. Szüleitől, bátyjáitól nem kérhet anyagi támogatást, 59