Sebestyén József, Spielberger Leo: Beneš. Egy nemzet élete, egy államférfi portréja (Bratislava. Slovenská Grafia, 1934)

Első rész: Egy nemzet napsütésben és árnyékban

a theológia és a filozófia tudományát és a bolognai egyetem a római jog eleven tételeit. Prága egyesítette magában az összes fakultásokat és ez a szerencsés gondolat egy csapásra világvárossá emelte a cseh fővárost, német-római császárok székhelyét. Európa minden országából özönlöttek Prágába a magisterek, baccalaureusok és scholárok. Porosz, ruthén, lengyel, magyar, angol, ír, spanyol, szász, svéd, dán, jütt, norvég, finn, velencei, lombardiai, nápolyi, francia, cyprusi, rajnavidéki, sváb és bajor fiatalembereket vonzott a tudományszomjúság a Moldvaparti városba- Velük együtt egy sereg kézműves telepedett le az óváros falai között: pergamentkészítők, leírók, másolók, könyvkötők és festők. Ez a hatalmas áramlat a cseh kultúrát igen magas fokra emelte. A cseh irodalom legrégibb írásos emléke ebből az időből származik. Hatalmas templomok gótikus tornyai fúródnak bele a levegőbe, iskolák keletkeznek, amelyek előkészítik az ifjúságot a studium generale magasabb tudományára. Az egész szellemi építményt az egyház tartotta a kezében és a zseniális király ahhoz is értett, hogy az egyházfőket megválogassa. Az első prágai érsek, pardubici Arnost olyan alakja az egyháztörténelemnek, amely példaképpen állhat minden idők számára. És Vencel, Károly utódját Minden jóakarat megvolt benne, hogy atyja nyomdokain haladjon. Néha azonban minden erős akaratnál is erősebb a történelem árja. A történetírók azt mondják, hogy az egyház reformra szorult. Az egyház? Talán inkább az emberek és ha Krokov Mátyás professzor, a későbbi 11