Sebestyén József, Spielberger Leo: Beneš. Egy nemzet élete, egy államférfi portréja (Bratislava. Slovenská Grafia, 1934)

Első rész: Egy nemzet napsütésben és árnyékban

is kihasználja az őslakót. Melyik gazda nem gyűlölné a vendéget, amelyik így a nyakára ült? A helyzet pedig egyre élesebbé válik. A német meggazdagszik és természetesen fényűző életet él. A fényűzés a vallás megitélésében bűn, a szegénység erény, — és az erény örökösen gyűlöli a bűnt. Prága nagyvárossá fejlődik. A leghevesebb összecsapások színhelye persze mindig Prága. Ez a város lett a központ, amióta a IX. század végén Svatopluk nagy morva-szlovák birodalma összeomlott és ezzel egy kerek évezredre megszűnt a szoros állami kapcsolat a szlovákság és nyugati fajtestvérei között. A XIV. évszázad látta egyre nőni és szellemi súlyban gyarapodni ezt a száztornyú ősi várost, amelyet legnagyobb jelentőségre luxemburgi IV. Károly király, német-római császár emelt. Űj honalapító. A világi hatalmat felvirágoztatta, az egyházat pedig óriási tekintélyre emelte. Csehország addig egyházi tekintetben sem volt független. A prágai püspökség a mainzi érsek diocéziséhez tartozott — a gyűlölt német szférához. Most VI. Kelemen pápa 1344-ben felszabadította a cseh egyházat a német gyámkodás alól. Prága érsekség lett s az olomouci és a litomysli püspökségek cseh nyelven kormányozták a lelki életet. IV. Károly megalapítja az egyetemet. Ugyanebben az esztendőben megalakította a király a prágai egyetemet, a legelsőt Középeurópában. Addig csak a párisi egyetem terjesztette 10