Sebestyén József, Spielberger Leo: Beneš. Egy nemzet élete, egy államférfi portréja (Bratislava. Slovenská Grafia, 1934)

Első rész: Egy nemzet napsütésben és árnyékban

M int egy védekezésre készülő nemes vad terül el Csehszlovákia Középeurópa testén. Hatalmas talpai parancsolóan nehezednek a nyugtalan déli szomszéd vállára, hátának vonala a Kárpátok égbe fúródó csúcsai alatt biztonsággal görbed meg, míg fejét ék alakban fúrja bele a nagy német világba. Ez az ék jelzi Európa testében a szlávság legnyugatibb kirajzását — ha ugyan nem akarjuk megzavarni a poroszok legújabb faji narkózisát azzal, hogy a borusz ősök is szlávok voltak. A német tengerbe való beékeltség valósággal parancsolóan jelölte meg a cseh történet útját. Ez az út örökös harcot jelent a germánság ellen és egyben érthető magyarázatát adja a csehek évszázados németgyűlöletének. A cseh-német ellentét szociális okai. Ennek azonban más, szociális természetű okai is vannak. A XIII. században keletkeznek a városok, akkor fejlődik ki a városi élet. A cseh földműves nép, a királyok és kiskirályok német kézműveseket, kereskedőket telepítenek le a városokba. Tömegestől jönnek a németek. Miért is ne? A királyok privilégiumok osztásával édesgetik be őket- Persze ezeket a privilégiumokat a királyoknak meg is kell hálálni adó alakjában. Az sem baj. A német telepes az adót áthárítja a cseh őslakóra. Az idegen tehát kiváltságos jogi helyzetben van és még gazdaságilag 9