Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943 (Budapest. Globus, 1943)

ilyenkor éjjel-nappal az utakon. Ahol a hó magassága meghaladta a hóeke által eltávolítható magasságot, közerő vétetett igénybe és bár az 1890. évi I. t.-c. módot ad arra, hogy a kirendeltek díjtalanul végezzék munkájukat, méltányosságból és a szociális szempontok figyelembevételével, eredményes munka esetén, a közmunkában résztvevő személyeknek napi 2 P, az igáknak pedig 8 P étkezési, illetve abrakolási pótdíjat engedélyeztem. Az igazságos munkamegosztást segítette elő a kereskedelem és közlekedésügyi minisztérium azon intézkedése, mely a községek által járhatóan tartandó útszakasz hosszát, a község politikai határaitól függetlenül, a hófúvások tapasztalt mértékétől függően állapítja meg és kötelezi a községeket a kölcsönös segélynyújtásra is. Az utak téli járhatóvá tétele ugyancsak tekintélyes összeget emésztett fel, mert például az elmúlt évben ezen munkák az állami utakon több. mint 10.000 P-be, a megyei utakon pedig mintegy 40.000 P-be kerültek, de örömmel állapíthatom meg, hogy ezzel szemben a vármegye fontosabb útvonalai majdnem állandóan, jóljárható állapotban voltak és a legnagyobb akadályok is 24—48 óra alatt meg lettek szüntetve. A fenti számadatok már sejteni engedik azon összegeket, amelyekkel az utak és hidak építése és fenntartása terén számolni kell. Az elmúlt 1913. év közúti költségvetésének végösszege meghaladta a 2.000.000 pengői, amely összegből mintegy kétharmadrész a dologi, személyi és fenntartási kiadásokat fedezi, az egyhaťmadrész pedig az új lit és hídépítésekre, beszerzésekre szolgál fedezetül. A bevételek mintegy 9/10 részét szolgáltató litadó és közmunkaváltság ezen évben az év elején volt árviszonyoknak megfelelően állapíttatott meg és eszerint az útadót 20%-ban, a kézi-közmunkaváltságot 5 P-ben, az Egy vicinális út 1938 novemberében. 50