Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943 (Budapest. Globus, 1943)

és utak helyett új, megfelelő méretű vasbetonhidak és kellő magasra töltött, biztosítóművekkel ellátott úttestek létesültek. Az árvizekkel nem fejeződtek be az elemi csapások. Az 1940. év tavaszán. Garamsalló községben, majd Szialatnya községben mozdult meg az útmenti hegyoldal és az elemi erővel mozgó sáros földtömeg magával ragadva mindent, elborította a közutat, sőt már az út másik oldalán álló lakóházat is veszélyeztette. Mindkét esetben belső források okozták a hegycsúszást. A mentőmunka, a sáros földtömeg elszállítása éjjel-nappal folyt, az ok felismerése után pedig azonnal megindult annak megszüntetésére szivárgóhálózat, vízelvezető csatornák, ellenőrző kutak létesítése, amely munkák eredményeképpen sikerült megállítani a veszélyes mozgást. Sajnos a nagy munka nagy anyagi áldozatot is követelt a vármegyei közútalaptól, mert az előbbi hegycsúszás helyreállítása és megszüntetése cca 40.000 P, az utóbbi pedig több, mint 170.000 P költséget idézett elő, megemlítve, hogy ez a szalatnyai hegycsúszás megszüntetési munkájának bár a nagyobbrészt képezi, még ennek közelében, a hegyoldal más részén, kisebb, egyelőre még nem veszélyes mozgások észlelhetők. Az elemi csiapások közé sorozhatok azok a hatalmas hófúvások és havazások is, amelyek az utóbbi évek során, a vármegyében lévő közutakat járhatatlanokká tették és az eltakarítási költségek által ugyancsak jelentős kiadásokat okoztak. Volt idő. amikor a vármegyei utakat hozzávetőleges számítás szerint, mintegy hatmillió köbméter hó borította, aminek eltávolítása a megismétlődő hófúvások mellett, szinte lehetetlen munkának bizonyult. Működésbe léptek a nagy vas-hótoló berendezések és 20—30 drb lóvontatású, kisebb fa-hóeke dolgozott E9!l fa-l poly híd állapota a felszabaduláskor. 49