Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943 (Budapest. Globus, 1943)

\ A községháza. A vármegyeháza. melett. Ilyen hatalmas tömegmegmozdulásokhói erőt és bátorságot merítettek a csüggedők is. Ezek a Katolikus Napok népi bemutatókkal voltak egybekötve, amelyen az egész messze környék örömmel és lelkesedéssel mutatta be ősi magyar viseletét, táncait és szokásait. Az ipolysági sportpálya soha olyan hatalmas nézőközönséget nem fogadott be, mint ezeken a népi bemutatókon. A város másik nagy kultúrtényezője az 1931-ben alakult Szlovákiai Magvar Kultúr Egylet ÍSZMKE) ipolysági fiókja volt. amely országos viszonylatban is nagyszabású előadásokat rendezett és előadói között ott láttuk Mécs Lászlót. Móricz Zsigmondot és még sok más előkelő írót költőt és kultúrmunkást. Nagy nehézséget okozott már akkor is, hogy a városnak csak egyetlen nagyobbszabású terme volt — a volt vármegyeháza dísztenne -—, amelyet a csehszlovák S/okolegyesület mozi céljaira foglalt le és a magyarságnak csak nagy anyagi áldozatok árán sikerült azt egy-egv előadásra megszereznie. Sajnos, ezen a téren a helyzet ma sem javult és nem is fog javulni addig, míg egy Ipolysághoz méltó kultúrház fel nem épül. 1928-i>an dr. Salkovszkv Jenő megalapította „A Hét"' című hetilapot. amely nagyban támogatta és előmozdította a magyarság társadalmi és kultúrérdekeit. A csehszlovák megszállás alatt a katonai és pénzügyőr-lakta nyákon kívül semmiféle középület nem épiilt. A város magyar vezetősége Zanoletti József városbíróval az élén. aki e tisztséget több mint negyed századon át viselte, sokat fáradozott, hogy legalább a város külső képét emelje és csinosítsa. Ekkor indult meg tervszerűen a parkírozás, a .járdákat aszfaltburkolattal látták el, az egész főteret kikövezték és a csúnya vásári bódék helyébe rendes üzlethelyiségeket építettek. A közgazdasági élet irányításában a magyarságnak sikerült megtartania a vezetőszerepet. Bár a nagy cseh és szlovák bankok egymás191