Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943 (Budapest. Globus, 1943)

után nyitották meg fiókjaikat, az életerős régi ipolysági pénzintézeteket nem bírták maguk alá gyűrni. A kereskedelem legnagyobb részben már az első világháború előtt zsidó kezekbe került s a megszállás alatt a számukra kitűnő konjunktúra folytán sok milliomos*és zsidó kereskedő-család nőtt ki (Schmidl. Breiner. Wollner), a teljesen elzsidósodott kereskedelmi életbe tisztulást hozott az 1933-ban alakult Hanza Fogyasztási Szövetkezet. A hatalmasan kifejlesztett csehszlovák gyáripar súlyosan érintette a város kisiparosságát és egyes iparágak csaknem a teljes kipusztulásra voltak kárhoztatva. Az 1938-as esztendő végre meghozta a várvavárt felszabadulást. 1938 október 11-én az egész ország figyelme Ipolyság felé fordult, mert itt szakadt szét először a trianoni bilincs, itt lépte át legelőször a csonka haza határát a hős magyar honvédsereg. Egy hónapig Ipolyság neve fogalommá vált az egész országban és elárasztották a szeretet minden jelével. Az ipolyságiak joggal remélték, hogy a 20 éves megszállás a város régi fokozatos emelkedésében csak egy kiesést jelentett és fejlődését ott folytatja, ahol 1918-ban elhagyta. A két csonka vármegyét (Bars és Hont) közigazgatásilag egyesítették és székhelyévé Lévát tették és ezzel Ipolyság jelentősége nagyon csökkent. Nem kárpótolta a veszteséget az 1940-ben felállított törvényszék sem. Kulturális téren erős lendületet vett Ipolyság a felszabadulás után. A gimnázium létszáma, bár a koedukációt megszüntették, nem hogy megcsappant volna, hanem emelkedett. A polgári iskola nagyon közkedveltté vált s létszáma a nagyszámú bejárókkal oly erősen felduzzadt. hogy az épület befogadóképessége máris kicsinek bizonyult. 1941-ben két új tanintézettel bővült az iskolák száma, az egyik a köz4r Ipolysági Takarékpénztár 1X99-ben épült székháza. 192