Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943 (Budapest. Globus, 1943)

Ezekben a forradalmi időkben egy bátor, elszánt kis csapat verődött össze, leginkább lévai és ipolysági fiúkból, a hőslelkű Pálmai százados köré csoportosulva, aki nem bírta tétlenül nézni hazájának szörnyű tragédiáját és legendába illő hősiességgel küzdött kezdetben a forradalmi szellem, később a megszálló cseh csapatok ellen. Neve rettegett volt az ellenség előtt, emlékét pedig minden magyar kegyelettel őrzi. A megszállás után szomorú napok következtek Ipolyságra. A letartóztatások és internálások napirenden voltak. A magyar tisztviselőket -Szaliulcsik Vendel zsupán elbocsátotta, mivel az általa kívánt hűségeskü letételét megtagadták. Üj arcokkal telt meg a város, akik idegen nyelven, idegen szellemet hoztak magukkal és sietve töltötték meg a hivatalokat, hogy minél gyorsabban magukhoz ragadják a vezetést. A magyar őslakosság sem maradt tétlen és hamar önmagára talált. Megértette, hogy ezután csak a saját erejében bízhat és egy új küzdelmes áldozatokkal és munkával teli élet következik a számára. A magyarság lelkes vezetői nyomban megkezdték a szervezkedést és sokszor házról-házra járva, keresték fel a lakosságot, hogy hitet öntsenek az elcsiiggettekbe és a bátrakat maguk köré gyűjtve, munkába állítsák. Nehéz küzdelmes idők voltak ezek. de éppen ez a küzdelem hozta közelebb egymáshoz az embereket és a közös kisebbségi sors annyira összekovácsolta Ipolyság magyarságát, hogy a jól megszervezett magyar pártoknak az egész megszállás .alatt sikerült a város vezetését kezükben tartamok. A csehszlovák kormányzat rövidesen megkezdte a magyar Ipolyság leépítését. Egymás után helyezték el a hivatalokat. A nagy megyék megszervezésével legelőször megszűnt megyeszékhely lenni, sőt később a járási székhelyet is Korponára helyezték át és helyébe csak kirendeltséget létesítettek. Egymás után vitték el a törvényszéket, a pénzügyigazgatóságot, az államépítészeti hivatalt, az adóhivatalt, a betegbiztosítót. egyszóval minden hivataltól megfosztották kis magyar várost. Kulturális téren is erősen érezhető volt a csehszlovák kormányzat nyomása. A magyar ovóda megszűnt s helyébe megnyílt a szlovák ovóda, majd a szlovák népiskola, a polgári iskola szlovák tagozata és ezzel az egész intézet szlovák vezetés alá került. Előbb-utóbb hasonló sors várt volna a magyar gimnáziumra is. A háború előtti évek kulturális életében nagy szerepet játszó Honti Kaszinó, amely több mint száz esztendős múltra tekintett vissza, a magyar tisztviselők távozásával sokat veszített jelentőségéből és a város katolikus magyarsága inkább az újonnan alakult Katolikus Legényegyletbe tömörült társadalmi tekintet nélkül. Valóságos missziót végzett ez az egyesület dr. Horvát István gimnáziumi tanár vezetésével a megszállás alatt. Sorozatos és magas színvonalú előadásával ébren tartotta és fejlesztette a nemzeti öntudatot, amelynek külső demonstrálása a nagyszabású Katolikus Napok megrendezése volt. Ezek a Katolikus Napok egyúttal az egész ipolyvölgyi magyarságnak a seregszemléi is voltak. Tízezres tömegek vonultak fel zárt sorokban Ipolyság főterére, liogy nyilvánosan is hitet tegyenek rendíthetetlen magyarságuk 190