Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943 (Budapest. Globus, 1943)

A törökvész megszűntével az elnéptelendett premontrei rend helyett a besztercebányai jezsuita rendház kapja meg a sági prépostság birtokait. Szorgos munkájukkal a pusztulást megszüntetik, a romokat eltakarítják, új gazdasági épületeket, kolostort, templomot építenek, megépítik az Ipoly hídját. A természetes fejlődési folyamat most már fokozatosan emeli Ipolyság jelentőségét. Még 1751-ben Koháry András, a megye örökös főispánja Kemencén, mint jelentősebb helyen, építteti meg a megyeházát, 1806-ban a megyei nemesség székhelyét már Ipolyságra teszi át. A helység fekvése, mint a vármegye természetes súlypontjáé, döntően befolyásolta a határozatot. Ettől kezdve fokozatosan fejlődik Ipolyság lakossága, intézményei. Felépül az empire stílű szép megyeháza, a főszolgabírói hivatal, sóhivatal, 1872-ben polgári iskola nyílt meg, majd felállítják az adóhivatalt, járásbíróságot, törvényszéket, államépítészeti hivatalt, kir. tanfelügyelőséget, pénzügyigazgatóságot. Az 1900-as évek elején gimnáziumot kap és egyházi téren is jelentőségének kifejezésére külső decurumol: plébánosát apáti rangra emelik. Közgazdasági fejlődése is lépést tart a közigazgatással és kultúrhaladással. Három pénzintézet alakul, gazdasági felügyelőség, ipari üzemek, stb. A fokozatos emelkedés tovább tartott volna, ha az első világégés 1914-ben meg nem akasztja. Az 1914—1918-as világháború azonban derékba tört minden további szép bizakodást. Politikai függetlenségének elvesztését követte a többi érték pusztulása. Ipolyság közigazgatásilag, gazdaságilag lehanyatlott és aléltságából az 1938-as feltámadás sem élesztette egészen fel. Nem adta vissza múltjához méltó jelenét. 1918 novemberében a forradalmi kormány kivette a katonák kezéből a fegyvert és ezzel megindult az ország belső összeomlása, amit nytmon követett az ország megszállása. 1919 január 10-én jelentek meg Ipolyság utcáin az első est h légionista csapatok és ezzel megkezdődött a város történetének egyik legszomorúbb fejezete, a 20 éves megszállás. Híd az lf>olyon. Kúlvária-részlet. A Börzsönyi-hegy. 189