Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943 (Budapest. Globus, 1943)

v MONACO TÉGLAGYÁR. Alapítási év 1902. Jelenlegi tulajdonosa Menotti Ferenc, aki nem sajnált fáradságot és költséget, hogy a mai kor követelményeinek meg­felelő új berendezések és gyártási módok alkalmazásával az üzemet annyira korszerűsítse, hogy a gyár mai teljesítőképessége évi 3 millió darab tégla és egyéb gyártmány. Villamos meghajtású gépi berendezésével, iszapolójával, híres Raupach-rendszerű préseivel, önműködő tüzelőberendezésével, de kü­lönösen alkalmas nyersanyagával oly jó minőségű áru gyártását éri el, hogy Léva megyei város és a Felvidék épületeinek túlnyomó része készítményeiből van építve és fedve. Téglán és fedőcserépen kívül mindenfajta üreges téglaárut és kü­lönféle alagcsövet is gyárt. A mai nehéz gazdasági viszonyok között is átlag 23 családnak nyújt keresetet. Ez évben majdnem összes készítményét az Országos Nép- és Csa­ládvédelmi Alap veszi igénybe. IPOLYSÁG. Az 1938. belvederei döntés fele részben visszahozta az ősi Hont megyét. Székhelye azonban még a múlt nagyságán mex-eng. Megyéje csonkaságát a városlka megcsonkított jelentősége is osztja. Mint két gyönge megve egyike. Bars megyére támaszkodva éli perem életét. Pedig festői szép vidéktől környezve szerény nagysága ellenére viharos és küzdelmes múlttal vívta ki jóhírét hazánk megyei szék­helyeinek sorába. Mint a középkor legtöbb városát, a középkori szorgalmas és puritán szerzetesrendi gazdáinak védelme, a kolostor gondos és fej­lesztő munkája teremtette meg létét és azt a légkört, amely ide von­zotta a palóc-bessenvő törzsek népéből a letelepülőket. A vármegye alapját megvető Hunt nemzetség egyik tagja, Márton találta alkalmasnak a várával szemközt húzódó hegygerinc oldalát, ahol egy kis dombbal ereszkedik le a lábát mosó Ipolyba. hogy ott álljon a karcsú premontrei templom, mellette a kolostor. S hogy az imán kívül legyen foglalkozásuk a szerzeteseknek, lehasított birtoká­ból egy darabot. Itt van, műveljétek a földet, erdőt, rétet, ápoljátok a műveltséget és a vallásosságot családom és népünk javára. így lépett be 'a XII. szá/ad végén a magyar történelembe az a darab föld. amely lakóit megyeszékhely jelentőségére segítette és Ságot élelrehívta. Márton királyi ispán választása geopolitikai szempontból is ked­vező helyre esett. Ságnál torkollanak a Korpona és a Selmec pata­kok völgyei az Ipoly völgyébe. A két völgy községei közlekedésük­ben a folyók folyását követve akaratlanul az ipolysági hegyhát szé­léig jutnak. Az Ipoly völgyét itt szorítják össze a diósjenői és dré­gelyi hegyek szurdokai délről, míg a sági Promontorium északról szűkíti össze a völgyet. Keletre és nyugatra ismét kiszélesedik az 187 I

Next

/
Thumbnails
Contents