Gömöry János: Az Eperjesi Ev. Kollégium rövid története (1531-1931) (Prešov. Kósch Árpád könyvnyomdája, 1933)

főgimnáziumi- és Gerhard Béla, tanitóképzőintézeti igazgató. A Tanügyi Tanács meghallgatta az összes iskolafenntartók előterjesztéseit és kívánságait és ez­után döntött az iskolák sorsa felett. A Kollégiumra vonatkozóan a következőképen : a teológiát beszün­tetik; a főgimnázium és tanítóképző-íntézet szept. l-jén mint szlovák tannyelvű intézetek nyílnak meg; a magyar nyelv még tantárgyképen sem tanítható egyik tanintézetben sem. Az eperjesi evang. egyház magyarnyelvű polgári iskoláját ís beszüntetik. En­nek helyébe az állam Eperjesen szlovák polgári iskolát állit fel. A tanügyi bízottság e határozatát csak augusz­tusban, a magyar kommunisták betörése után, amikor Eperjes ismét a csehszlovák állam birtokába jutott, hajthatta végre. Dr. Ružíak János, keleti egyházkerü­leti felügyelő, Neckár Pál, püspöki titkár, az állam­hatalom képviselőinek közreműködésével katonai kar­hatalom igénybevételével a Kollégium épületeit átvette, miután előbb Bánó Árpád, kollégiumi felügyelő a Kollégium átadását megtagadta és tiltakozott minden erőszak alkalmazása ellen. Dr. Ružiakot magát láthatóan mélyen érintette a Kollégium szétzüllése. Mint a Kollégium régi tanít­ványát bántotta, hogy épen neki kellett az erőszakot a Kollégiummal szemben alkalmaznia. Kereste tehát a békés kiegyezés útját és e sorok írójával közölte, hogy kész a megegyezés kérdésében kedvező javas­latot tenni. Miután Bánó Árpád, kollégiumi felügyelő már ekkor Eperjesről elutazott, Gömöry J. közölte Ružiak e szándékát Sztehló J. h. felügyelővel és Flórián Károllyal. És Sztehló János hajlandó volt az — 76 — 4*

Next

/
Thumbnails
Contents