Gömöry János: Az Eperjesi Ev. Kollégium rövid története (1531-1931) (Prešov. Kósch Árpád könyvnyomdája, 1933)

Ig. Vál. képviseletében a tárgyalások elejtett fonalát felvenni. Ružíak dr. erre kijelentette, hogy kész a magyar­nyelv tanításának ügyében a kormánynál közbenjárni, mert látja, hogy az iskolafenntartó ragaszkodik e kívánalmához. Kijelentette azonban azt ís, hogy mivel ugy a kerületi tanács, mint a kormány szintén ragasz­kodik ahhoz az elhatározásához, hogy a szlovák Sárosban csak szlovák iskola állhat fenn, a kiegyezés csak ugy jöhet létre, ha a fenntartó ís enged és bele­nyugszik abba, hogy a főgimnáziumban a szlovák­nyelvű tanítás fokozatosan bevezettettessék, vagy olyképen, hogy már a jövő iskolai évtől kezdve az első osztály szlovák tanítási nyelvűvé lesz, vagy ugy, hogy minden osztályban egy-két tantárgyat szlovákul fognak tanítaní. Sztehló János dr., h. felügyelő elfogadta a kerületi felügyelő ez ajánlatát s megígérte, hogy ezt a Kollégium Igazgató Választmánya elé terjeszti. Ružíak viszont megígérte, hogy e terv végre­hajtásához megnyeri az összes tényezők hozzájáru­lását. ígéretét be is váltotta. A Kollégium Igazgató Választmánya ís elfogadta e tervet, mint egyetlen lehető megoldást, abban a reményben, hogy ídőveL mégis csak sikerülni fog a magyar párhuzamos osztályok felállítása. így hát az 1919/20. iskolai évben a főgimnázium megnyílt olyképen, hogy az első osztály szlovák tanítási nyelvűvé vált. Ezután évről-évre növekedett eggyel a szlovák osztályok száma és az 1925/26. iskolai évben volt Eperjesen az utolsó magyar érett­ségi vizsga. A párhuzamos magyar osztályok gon­dolatát pedig végleg lehetetlenné tette a csehszlovák — 77 — 4*

Next

/
Thumbnails
Contents