Gömöry János: Az Eperjesi Ev. Kollégium rövid története (1531-1931) (Prešov. Kósch Árpád könyvnyomdája, 1933)

intézet gyanánt nem megokolt és mint felekezetnélkülí intézet ép így megtelelhetne feladatának. Ami az egyes intézeteket illeti, kijelenti, hogy a teológiai akadémia fenntartása felesleges, mert a csehszlovák kormány most teszi meg az előkészületeket, hogy a pozsonyi egyetemmel kapcsolatos teol. akadémiai fakultást állítson fel, mely a csehszlovák evangélikusok minden igényének meg fog felelni. A jogakadémiai fenntartását ugy, hogy az Magyarország számára neveljen jogászokat, lehetetlennek tartja. Értesült róla, hogy a jogakadémia Miskolcra költözik ; ezt tudomásul veszi. Gimnáziumok fenntartását pedig, melyek nem szlovák nyelvűek, csak ott tartja megengedhetőnek, ahol tekintély es számú magyar kisebbség van. Azonban olyan gimnáziumot, mely a magyar ideológia értelmében működik, a csehszlovák állam meg nem tűrhet, mert ez a magyar ideológia okozott eddig a szlovák és cseh népnek legtöbb kárt. Ugyanez áll a tanítóképzőre, annál ís inkább, mert az ev. egyház 70—80%nyi szlováksága részére kell tanítókat nevelnie. A déli magyar vidéknek meglesznek a maga magyar intézményei. A csehszlovák kormány közoktatásügyís általában az állam politikájának sarkalatos programmja: magyartalanítaní és szlovákosítaní. Ezt különösen közoktatásügyi téren a legkíméletlenebbül fogja keresztülvinni. Ennek alapján tehát csak két mód van : vagy átveszi a csehszlovák állam a Kollégiumot s maga hajtja végre az elszlovákosítást, vagy meghagyja az autonómiáját és magára a Kollégiumra bízza az elszlovákosítás munkáját. E kettő között van választás. Ezen az alapon kér felvilágosítást. — 72 — 4*