Gömöry János: Az Eperjesi Ev. Kollégium rövid története (1531-1931) (Prešov. Kósch Árpád könyvnyomdája, 1933)
1 9 A XIX. század uralkodó eszméinek behatolását a Kollégium szellemvilágába megkíséreltem szemléltetővé tenni egyik munkámban egy kollégiumi diák lelki fejlődésének rajzával. Bánó Miklós ez a kollégiumi diák. Ősrégi sárosi nemesi család sarjadéka, akit a Kollégium európai kulturát reprezentáló tiszta, üdítő légköre, szabad szelleme tesz müveit emberré, a XIX. század uralkodó eszméinek lelkes hívévé. (L. Bánó Miklós ifjúsága. Irta Gömöry János. Előszóval ellátta, kedves rokonaínak s a multak iránt érdeklődő jóbarátainak ajánlja: Bánó Aladár.) A mult század első évtizedeiben sok-sok ilyen diákja van a Kollégiumnak, akik azután vezetőszerepet játszottak az ország történetében. A híres márciusi ifjúság soraiban, azok között, akik március 15.-ét előkészítették és az 1848-íkí eszméket proklamálták, ott találjuk Irányi Dániel, Yachott Imre, Lísznyay Kálmán, Kerényi Frigyes neveit. Nos hát ezek mind eperjesi kollégiumi diákok voltak. Az volt az Arany trombita népszerű szerzője : Sárossy Gyula is. Megfordult a Kollégium falai között, sőt szerepelt a Magyar Társaságban Petőfi Sándor és Tompa Mihály is. Még eddig senki sem foglalkozott az eperjesi Kollégium e nagyszerű megtermékenyítő és Magyarország sorsára kiható nevelői hatásával. Pedig érdemes volna e kérdés tisztázására időt és tanulmányt fordítani. Ebben a korszakban kétségkívül a Kollégium legkiválóbb diákja : Kossuth Lajos volt. Kossut ň Lajos a kor uralkodó eszméivel Eperjesen ismerkedett meg.. Itt lett azoknak rajongó fiive. Kossutfí lelki nagyságának igazi tápláló forrásait Eperjesen — 65 — 4*
