Gömöry János: Az Eperjesi Ev. Kollégium rövid története (1531-1931) (Prešov. Kósch Árpád könyvnyomdája, 1933)

hogy ebből a szempontból, mint művészi alkotások, megállják nemzetközi viszonylatban is helyüket. Míg a német renaissance az oromfalat píramísalakuvá fejleszti, míg a lengyel renaissance mereven ragaszkodik velencei előképeihez és kevés változatosságot mutat, addig a mi stílusunk, megfelelően Eperjes fürge, eleven, életrevaló és temperamentumos szellemének ötletekben kifogyhatatlan, úgyannyira, hogy fennmaradt emlékeink mindegyike eredeti alkotás és egyik a másiktól sok-sok jellegzetes vonásban eltér. Renaíssance-épület ma is fennáll Eperjesen — egy egész sor. A lakosság ma ís becsben tartja. Erre jellemző, hogy a városi közgyűlésnek van egy régebbi határozata, amely megkívánja a fő-utcai háztulajdonosoktól, hogy házaikat csak ebben a stílusban restaurálhatják. Maga a város jó példával járt elől, amikor a postaépületet ebben a stílusban építtette. De van már több restaurált polgári ház ís ebben a stílusban, amely kísérlet azonban nem mindig művészi alkotás. A Rákóczi-udvarház oromfalát — amely a maga nemében egyik legszebb renaíssance-épülete Eperjesnek — a budapesti iparművészeti iskola növendékei újították meg stílszerűen. (Ma már, sajnos, a városi képviselőtestület határozatát nem respektálják. Pedig p. o. Bafát könnyen reá lehetett volna bírni, hogy újonnan emelt épületét ebben a stilusban építtesse.) Van emellett több oly épület Eperjesen, amely stílusából idővel teljesen kivetkezett. Ilyen a Kollégium, amely pedig a maga idejében — már méreteinél fogva is — e stílusnak legjelentősebb alkotása volt Eperjesen. Oromfalát a jezsuiták falazták be. — 59 —