Gömöry János: Az Eperjesi Ev. Kollégium rövid története (1531-1931) (Prešov. Kósch Árpád könyvnyomdája, 1933)

Thomka István, eperjesi ügyve'd a hazai jognak heti 4—6 órában való tanítására önként vállalkozott. Az iskola jó hírnevére jellemző, hogy az ország legtávolabbi részeiből ís tódul az ifjúság Eperjesre éspedig felekezeti és nemzetiségi különbség nélkül. így a harmincas és negyvenes években sok a joghallgató, mivel a jogot az országos hírnevű Csupka András adta elő. A joghallgatók között van az 1816/17., 1817/18., 1818/19. iskolai években Kossuth Lajos. IV. A Kollégium jövő fejlődésére elhatározó befolyása volt a XIX. század uralkodó eszméinek. Ezeknek egyike, a nemzetiségi eszme, maradandó és mély hatással volt a XIX. században a népek és nemzetek sorsára és ma ís uralkodik a lelkeken. A nemzetiségi eszme elsősorban elsöpörte nálunk a latin nyelv használatát, amely nem csak a katolikus egyháznak volt liturgikus és hivatalos nyelve, de egészen a XIX. század elejéig hivatalos nyelve volt az államnak, az országgyűlésnek, az egyes hivataloknak és iskoláknak. Ez volt az irodalom nyelve is, sőt mi több, sokan ezt használták magán érintkezésükben és levelezésükben. Ily módon összekötő kapocs volt a különböző nemzetiségek között. Amig a nemzeti eszme fel nem lépett, a legnagyobb egyetértésben, békességben él egymás között a szlovák, a német és a magyar. Magában a Kollégiumban, mint már erre rámutattunk, a latin nyelv dacára ápolták a — 37 — 4*