Gömöry János: Az Eperjesi Ev. Kollégium rövid története (1531-1931) (Prešov. Kósch Árpád könyvnyomdája, 1933)

sínylődik, vált ki határtalan elkeseredést. Nem kiméli most már az udvar önkénye a legnagyobbakat sem, Rákóczi Ferencet nagysárosi kastélyában elfogják és Bécsújhelyre hurcolják. Sorsa ugyanaz lett volna, mint nagyatyjáé, Zrínyi Péteré, akit a Wesselényi összeesküvésben való részvétele miatt I. Lipót ugyancsak Bécsújhelyen végeztetett ki, ha felesége az őröket meg nem vesztegeti és Lengyelországba való szökését elő nem segíti. II. Rákóczi Ferenc, a nagy szabadsághősök méltó ivadéka, ily előzmények után tüzí ki a szabadság zászlaját. Jelszava, a régi kuruc jelszó: „Pro Deo et libertate" leírhatatlan lelkesedést kelt az egész országban. Nincsen párt, nincsen vallásfelekezet, nincsen nemzetiség, amelyik ne csatlakozott volna hozzá. Ruthén parasztok az elsők, akik fegyvert fognak s nyomukba lépnek a magyarok, szlovákok és németek. II. Rákóczi Ferenc habár buzgó r. katolikus, amint csak teheti, igazságot szolgáltat a megaláztatást, sok szenvedést átélt eperjesi evangélikus kurucoknak. Visszakapják — jeléül annak, hogy a város lakosságának túlnyomó része még mindig evangélikus — a szent Miklós székesegyházat, a régi magyar templomot és a Kollégiumot. És a szabadságukat visszanyert eperjesi evangélikusoknak első dolga, hogy német, magyar és szlovák papot választanak. A Kollégiumot fénykorára emlékeztető színvonalára akarják emelni. Tekintélyes összegű pénzt gyűjtenek egybe. Visszahívják Rezik Jánost, aki a számkivetés éveit Thorn városában tölti. Rezik nagyszerű szervezőnek bizonyul. Rektorsága alatt a Kollégium fénykorára emlékeztető látogatottságnak és ismét nagy népszerűségnek örvend. - 24 —