Gömöry János: Az Eperjesi Ev. Kollégium rövid története (1531-1931) (Prešov. Kósch Árpád könyvnyomdája, 1933)

alapítási láz később alább ís hagyott, az imént felsorolt iskolák közül több az idők múlásával meg ís szűnt, mindazonáltal megállapíthatjuk, hogy az evangélikusok áldozatkészsége és kulturszeretete Sárosban igen íényes eredményre vezetett. A reformáció első idejében különösen Bártfa városának iskolája emelkedett országos hírnévre, amelynek rektora, a bártfaí születésű Stockei Lenárt,

4 Luther és Melanchton tanítványa és később mindkettőnek barátja, kiváló tanári működésével nemcsak azt éri el, hogy Bártfára az ország minden részéből tódul a tanulóifjúság, hanem Stockei szervező talentumával nagy befolyással volt a többi ev. iskola fejlődésére is. így az eperjesi zsinaton, 1546-ban keresztül viszi, hogy a sz. hír. városok iskoláik szervezésénél u. a. alapelvek szerint járjanak el. Ilymódon az eperjesiek is a bártfai iskola tanrendjét, amelyet Stockei dolgozott ki, vették át. A bártfaí virágzó gimnázium mellett csakhamar nyomda is működik, amelyből sok jeles irodalmi termék kerül ki latin, cseh, német és magyar nyelven.

5 A bártfai iskola mellett, amely Stockei halála után veszít jelentőségéből, mindinkább az eperjesi iskola lép előtérbe. Az eperjesiek a bártfaiak példájára Wittenbergből kérnek tanárokat. Csakhamar az eperjesi iskola is virágzásnak indul. Tordai Geleí Zsigmond az első, akit 1550-ben Wittenbergből hívtak az eperjesiek a rektori székbe. E jeles tanférfíut Melanchton rendkívül kedvelte és méltán, mert már Eperjesre jövetele előtt kitűnt irodalmi működése révén.

6 __ 9 _