Farkas Gyula: Az elszakított Felvidék magyarságának szellemi élete (Budapest. Pallas, 1927)

7 voltak, melyek elsősorban társadalmi téren igyekeztek hatni. Időnkint rendeztek felolvasó estélyeket, melyekre egy-egy budapesti nagyságot meghívtak vendégül. Ebből a kultúr eseményből éltek aztán egy egész esztendeig. Amennyiben komolyan vették az irodalmi és tudományos működést, nem annyira eredeti alkotó munkára törekedtek, hanem a budapesti szellemi törekvések népszerűsítésére. Inkább kultúrafenntartó, mint kultúrateremtő szerepük volt. Budapest volt a nap, ahonnan a fény áradt az egész országra, a Felvidékre sokkal inkább, mint Erdélyre, mert a Felvidék sokkal közelebb esett ehhez a fényforráshoz, odavezettek összes vízi és vasúti útjai. Felvidéki költő csak Budapesten érvényesülhetett, így Mikszáth Kálmán, aki műveiben legjobban tükrözteti a felvidéki élet sajátságait, bár nem veszi észre mélyebb problémáit. A kulturális körök társadalmi és népszerűsítő szerepét azért nem szabad kicsinyleni, hatásuk — különösen a németaj kú városokban — igen jelentékeny volt. Vezetőszerepet vitt e téren a pozsonyi Toldy-Kör, mely 1874-ben alakult a magyar nemzeti irodalom és művelődés ápolása és a magyar társasélet fejlesztése érdekében. Ebben az időben a társasélet Pozsonyban még teljesen német volt, a színházban németül játszottak és magyar társulatoknak alig volt közönségük. Közrejátszott persze ebben Bécsnek nagy közelsége is. Hogy ez a helyzet a magyarság előnyére egy emberöltőn át nagy mértékben megváltozott, abban a Toldy-Körnek igen nagy érdeme van. Előadásokat, hangversenyeket rendezett, pályadíjakat tűzött ki. Működő tagjai legnagyobbrészt a pozsonyi iskolák magyar tanárjai közül kerültek ki. — A kassai Kazinczy-Társaság fiatalabb múltra tekint vissza. 1898-ban keletkezett két másik társadalmi egyesület fúziójából. 1904ben népkönyvtárat alapított, Rákóczi-emlékkiállítást rendezett és a fősúlyt általában a tudományos és irodalmi működésre helyezte. Ennek dokumentálására vette fel 1917-ben a «Kör» helyett a «Társaság» nevet. Kiadványai nem voltak. Legnagyobb igényekkel a komáromi JókaiEgyesület lépett fel, mely Beöthy Zsolt elnöklete alatt 1911ben alakult meg. Már 1913-ban kultúrházat épít, melyben