Farkas Gyula: Az elszakított Felvidék magyarságának szellemi élete (Budapest. Pallas, 1927)

6 összes nagyobb folyóutak és vasúti vonalak. A felvidéki tótság jelentékeny része a magyar Alföldön kereste meg egész esztendőre a kenyerét. Tót iparosok a fővárosban találtak elhelyezkedést. Az intelligencia magyar iskolákba küldte gyermekeit. Hasonló módon magyarosodtak minden erőszak nélkül a német városok, a magyar közigazgatás megszervezésével, a magyar kultúrintézmények kifejlesztésével. A világháború kitörésekor a német városok legifjabb nemzedéke már tisztán magyar volt, mely alig értette nagyszüleinek a nyelvét. Amennyire előnyös volt a központosítás és a magyarosodás ezen folyamata az egységes magyar állam szempontjából, annyira károsnak bizonyult az önállóság teljes hiánya a szétszakítás után. A Felvidéknek nem volt olyan röghöz kötött magyarsága, mint Erdélynek. Nem voltak meg a saját százados kultúrális intézményei. A világfelfordulás itt mindent erjedésben talált. Magyar szellemi élet éppen csakhogy kialakulóban volt, az sem mint önálló produktum, hanem mint a központ szellemi életének függvénye. A centralizáció előtti korban is csak kísérleteket találunk önálló szellemi gócpontok kialakítására, melyek azonban már akkor sem jártak sikerrel. Kazinczy Baróti Szabóval és Bacsányival megalapítja Kassán 1788-ban az első magyar folyóiratot, a Magyar Museumot, majd társaitól elszakadva, az Orpheust. Rövid ideig úgy látszott, hogy Kassán futnak össze a magyar szellemi élet szálai. Ez azonban csak látszat volt. mert mihelyt Kazinczy Kassáról távozott. Kassának jelentősége is megszűnt. Nem szerezte ezt már vissza az 1825-ben alapított Felsőmagyarországi Minerva sem, mert akkor már Pest vette át a vezető szerepet. Pozsonyba — mint már említettük — csak az országgyűlések hoztak magyar életet. Itt adta ki Csokonai — visszhang nélkül — 1796-ban Diétái Magyar Múzsáját, melyet teljesen egymaga írt. Ugyanakkor, amikor a tótok már társadalmilag szervezkedni kezdtek, a magyarság ennek még csak a szükségét sem érezte. A mult század vége felé alakultak az első magyar kultúrális szervezetek a felvidéki városokban. Ezek az ú. n. tudományos és irodalmi körök azonban inkább kaszinók