Farkas Gyula: Az elszakított Felvidék magyarságának szellemi élete (Budapest. Pallas, 1927)

Divatossá vált újabban nálunk — részben német mintára — az írók faji vagy nemzetiségi eredete után kutatni és az eredményből az írók műveire vonatkozó messzemenő következtetéseket levonni. Ezért szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy amikor a felvidéki írók nemzetiségi hovatartozóságát kiemeljük, nem ennek az irodalmi divatnak vagy áramlatnak hódolunk, noha annak jogosságát bizonyos keretek között nem vonjuk kétségbe, mert az egységes magyar irodalomban az írók faji vagy nemzetiségi származása nem lényeges vonás, legfeljebb csak színárnyalat, a felvidéki irodalomban azonban — mint alább igazolni igyekszünk — központi probléma. Ezt elsősorban a lírikusoknál figyelhetjük meg. A felvidéki líra hétévi termését Sziklay Ferenc gyűjtötte össze egy antológiában.

1 A kiválogatásban nem vezette semmiféle irodalompolitikai szempont. Célja volt az egyetemes magyar olvasóközönségnek a felvidéki lírikusokat bemutatni. Az elszakadás után a lírai költészet Felvidéken rendkívül felvirágzott, mondhatnók felburjánzott és éveken át uralkodó műfaj volt. Lassan azonban elhallgattak az alkalmi lírikusok és így már lehetővé vált egy történeti szempontú antológia összeállítása, mely különösebb válogatás nélkül felvesz mindenkit, bármilyen költői irányhoz tartozzék is. Sziklay huszonhat költőt szólaltat meg. Nem lehet célunk, hogy mindegyikükkel foglalkozzunk. Vannak köztük olyanok is, akik ma már nem is élnek a Felvidéken, vannak, akik kétségtelenül hamarosan el fognak tűnni ismét az ismeretlenségben, ahonnan tiszavirág-népszerűség őket ideig-óráig kiemelte, de lehetnek olyanok is, akik csak a jövőben jutnak el tehetségük kibontakozásához . Első tekintetre ebben a felvidéki lírában nem bírjuk felfedezni az egyéniség jegyeit. Szinte Falu Tamás Kicsinyesek című regényének légkörében érezzük magunkat. Falu Tamás egy elszakított felvidéki kis város magyar intelligenciájának életét írja le, mely apró eseményekből, helyesebben esemény1 Lirai antológia Szlovenszkó és Ruszhiszkó magyar költőinek alkotásaiból. Szerkesztette Sziklay Ferenc. Berlin, Voggenreiter, 1926.