Farkas Gyula: Az elszakított Felvidék magyarságának szellemi élete (Budapest. Pallas, 1927)

24 engedik át játszásra. A főszezonban cseh társulatok játszanak üres ház előtt. A magyar színtársulat kénytelen kompromiszszumot kötni az irodalmi célok és a gazdasági érdekek között, és ebben a kiegyezésben rendesen az irodalmiság jár rosszul. Még így sem tudja felvenni a versenyt a mozival és a rádióval. Szívesen színre hozza felvidéki írók darabjait, de eddig még eggyel sem tudott döntő sikert elérni. A hivatásos színjátszás szerepét mindjobban átveszik a műkedvelő társulatok, melyek még a falvakban is megszerveződnek és általában nagy népszerűségnek örvendenek. Felvidék egyetlen tudományos társasága a Szepesmegyei Történelm i Társulat. Céljait, működési körét már ismertettük. Az új államhatalom új alapszabályait csak oly feltétellel hagyta jóvá, ha hivatalos nyelvül bevezeti a tótot és kiadványait tót és német nyelven adja ki. A magyar nemzeti érzésű társulat ebbe a feltételbe már csak azért sem egyezhetett bele, mert működő tagjainak legnagyobb része nem is tudott tótul. így működése évekig szünetelt, míg sikerült valamilyen kiegyezést találni. Évkönyvét az elszakítás óta csak két füzetben tudta megjelentetni, melyek magyar és németnyelvű történeti tanulmányokat közöltek Hajnóczy R. József szerkesztésében. A társadalmi egyesületeken kívül a politikai pártok is foglalkoznak kultúrális kérdésekkel. Amikor sikerült a magyar pártok egységét átmenetileg létrehozni, az egyesült ellenzéki pártok felállították Kassán a központi kultúrreferátust. melynek vezetésére meghívták Dr. Sziklay Ferencet. Mióta a pártok ezen egyesülése felbomlott, a kult úrref érát us önállóan működik. Hivatása számon tartani a felvidéki magyar szellemi élet minden nyilvánulását, annak irányításában közreműködni, a sajtót informálni, a közönség érdeklődését ébrentartani, országos ünnepélyeket rendezni stb. Noha a politikai pártok szerve, politikai szempontok nem irányítják. Felhívja azonban a politikai tényezők figyelmét a magyar kultúrsérelmekre (főleg az iskolaügyben), melyeknek orvoslása csak politikai téren lehetséges. Sziklay Ferenc szerkeszti a Prágai Magyar Hirlap irodalmi mellékletét, főtitkára a Kazinczy-Társaságnak, a Magyar Színpártoló Egyesületnek.