Farkas Gyula: Az elszakított Felvidék magyarságának szellemi élete (Budapest. Pallas, 1927)

11 évtized alatt nagy haladást tett, úgyhogy maholnap már a cseheknek is kényelmetlen lesz. Egyelőre azonban a legfontosabb cél : a magyarság gyengítése, el van érve. Még erőszakosabban jártak el a csehek a «felszabadított» tótokkal szemben. Szlávhangzású vagy valamikor régen megmagyarosított név elég ok volt rá, hogy a gyermekeket tót iskolákba kényszerítsék. Magyar nemzetiségű állami tisztviselőknek, különösen vasutasoknak állásuk elvesztésének terhe alatt tót iskolába kellett és kell gyermekeiket iratni. Színmagyar városokba és falvakba, melyekről ők a maguk sajátos történeti módszerükkel bebizonyítják, hogv valamikor tót eredetűek voltak, csak tót iskolát adtak. S végül a magyarokat annyi üldöztetésben, a tótokat annyi látszólagos kedvezményben részesítették, hogy nem csoda, hogy még olyanok is ráeszméltek tótvoltukra, akik egy szót sem beszéltek tótul. Jelentős érvágás volt a magyarság életerején a zsidóságnak külön nemzetiséggé való deklarálása. A zsidóság a felvidéki városokban — kivéve a keleti részeket, ahol ősi formájában tartotta fenn magát — az utóbbi évtizedekben jelentékenyen asszimilálódott. Kezében tartotta a Felvidék legfőbb gazdasági erőit. Elidegenítése a magyarságtól annak erős gazdasági gyöngítésével járt. Ez az elidegenítés elég nagy mértékben sikerült, ami nemcsak a héber iskolák felállításának, egy külön zsidó kultúra támogatásának köszönhető. Eredményesen aknázták ki a magyarországi állítólagos zsidóüldözésekről szóló, tendenciózusan beállított híreket, melyeket elsősorban az emigráció terjesztett. Mindez azonban nem járt volna sikerrel, ha a gazdasági érdekek nem hajtották volna a zsidóságot a csehek karjaiba. Magyar nyelvvel ma alig lehet boldogulni a cseh-szlovák köztársaság területén : a zsidóság tekintélyes része tehát gyermekeit cseh és német iskolákba járatja. A magyarsághoz való asszimilációja különben éppen a Felvidéken — amelynek városaiban még ma is megvannak a ghettók — sokkal felületesebb volt, mintsem hogy az átértékelés nehézségekbe ütközött volna. így sikerült a magyarságot rövid pár esztendő alatt