Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet dóm (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1936)

Második rész. A dóm leírása

Magyarul : »Kassa hetedik püspöke Perger János emlékének, aki buzgó, bölcs, alázatos, igazságos volt, szeretetével és bámulatos jótékonyságával napként tündöklött, a vatikáni zsinat zsinati atyja, a püspöki széket 7 év és 9 hónapig töltötte be, halálával a szíveken sebet ejtve az egész egyházmegyét gyászba borítá, 1876 április 5-én, 57 esztendős korában.« Az alsó mezőben: »E sírban nyugvót vedd oltalmadba üdvözítő Krisztus.« Perger János, Kassaegyházmegye hetedik püspöke (1852—1876) 1819-ben született Csertészen (Zemplén m.), ahol atyja nyugalmazott katonatiszt, harmincados volt. Ungváron végezte el a középiskola hat osztályát s 1836-ban az egri papnevelő intézet növendékei közé lépett. 1842-ben pappá szentelték. Rövid kápláni működése után érseke Pyrker László 1844-ben szemináriumi prefektussá s a kánonjog tanárává nevezte ki, de csakhamar Nyíregyházán plébánossá választották meg. 1852-ben főesperes, 1858-ban c. apát, 1859-ben kanonok, 1868-ban kassai püspök lett. Meghalt 1876. ápr. 5-én . 3. A harmadik sírkő a kápolna nyugati falán Bubics Zsigmond püspök (1887—1907) emlékét örökíti meg. A besztercebányai homokkőbe foglalt fekete belga márványtáblán a következő felirattal: D. O. M. HIC IACET QUIDQUID MORTALE ERAT SIGISMUNDI BUBICS NONI EPISCOPI CASSOVIENSIS, S. CAES. ET REG. AP. MAJEST. ACT. INT. CONSILIARII, INS. ORD. LEOPOLDI IMP. M. CRUCIS ET COR. FERR. I. CLASS. PROPRIETARII, ACADEMIAE SCIENT. HUNG. MEMBRI, URBIS CASSOVIENSIS AD HONORES CIVIS, MORTUI 21. MAI 1907. ANNO AETAT SUAE 87. SPONSA PRAEBET TUMULUM SPONSO DECOREM SUUM DILIGENTI, SUB CUIUS GUBERNIO ORNATISSIMA RESURREXIT. R. I. P. 336