Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet dóm (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1936)

Második rész. A dóm leírása

Magyarul : »A legjobb és legnagyobb Istennek (Deo Optimo Maxime). Itt nyugszik Bubics Zsigmond halandó része, aki a kilencedik kassai püspök, a csász. és kir. felség valóságos b. t. tanácsosa, a jeles Lipót-rend nagykeresztjének s az I. oszt. vaskorona rendnek tulajdonosa, a magyar tudományos Akadémiának tagja, Kassa díszpolgára volt. Meghalt 1907. május 21-én élete 87. évében. A mátka sírt ad vőlegényének, aki szerette ékességét s akinek kormányzása alatt a legnagyobb díszben új életre kelt. R. I. P.« (Requiescat in pace. Nyugodjék békében.) Bubics Zsigmond, Kassaegyházmegye kilencedik püspöke (1887—1907) Ozorán (Tolna m.) született 1821-ben. Atyja az Eszterházy uradalom főtisztje volt. A középiskolát Magyaróváron és Sopronban elvégezve, 1838-ban a győri szeminárium papnövendéke lett. Theologiai tanulmányait a bécsi egyetemen fejezte be. Pappá 1844-ben fölszentelve rövid káplánkodása, majd a bécsi Augusztineumban nyert további kiképeztetése után püspöke 1848ban a győri papnevelő-intézet tanárjává nevezte ki. A politikai zavarok miatt tanszékét el nem foglalhatta s Eszterházy Pál, volt londoni nagykövet és miniszter meghívására elvállalta a herceg unokáinak nevelését. 14 esztendőt töltött e családnál s alkalma volt széles látókörre és sokoldalú magas európai műveltségre szert tenni. A hercegi családnak továbbra is bizalmasa maradt s később vagyonának zárgondnoka lett. 1871-ben a monostori c. apátságot, 1879-ben a rátói javadalmas prépostságot és a nagyváradi irodalmi kanonoki stallumot nyerte el. A király 1886-ban novii c. püspökké, 1887-ben Kassaegyházmegye főpásztorává nevezte ki. Művészi, műértő lelkével s nagy áldozatkészségével a dóm stílszerű restaurálása és ez óriási munka befejezése körül elévülhetetlen érdemeket szerzett. Meghalt Badenben 1907. május 21-én. 4. A Mettercia kápolna déli falához illeszkedik az 1925. május 17-én elhúnyt Dr. Fischer-Colbrie Ágoston 337 22