Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet dóm (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1936)

Második rész. A dóm leírása

harangszó figyelmeztette a polgárokat a gondos éberségre a tűzhely körül is (»couvre feu«

1), nehogy ez veszedelmet hozzon a városra és szokássá lett vele megfelelő számú csenditéssel jelt adni minden óraütés után is. E kisharang szava az új tűzoltókaszárnya felépítése után, midőn a torony őrszobája lakatlan lett, 1929-ben egy időre elnémult, de a városi hatóság megrendelésére, a kassai Buchner-cég által készített s a toronyórába kapcsolt villamos szerkezettel 1935. márc. 4-én ismét megszólalt s azóta minden este 9-kor egy negyedórai csengéssel folytatja ősi hagyományos hivatását. A dóm tornyának alsó órája részére az északi oldalon, a csigalépcsős feljárat mellett, a szerkezet ési az órasúlyok befogadására egykor megfelelő kamrát építettek s azt külső számlappal látták el, amely fölé kis féltetőt vontak. A mult század hatvanas éveiben e féltető helyett, az óralap fölötti homlokzatnak vízszintes záródású pártadíszszel ékített oromzatot adtak. A dóm legutóbbi restaurálásánál 1893-ban ezt is lebontották s helyébe tették a mai ízlésesen faragott keresztrózsában végződő szamárhátú ívvel koronázott csúcsíves keretet. Az alsó óra eredeti számlapját a mult század nyolcvanas éveiben üveglappal cserélték ki, hogy azt a belső oldalról gázégőkkel megvilágítva éjjel is láthatóvá tegyék. A falmező alsó részén lévő ajtó az óraszerkezet kamrájába nyílik. A kassai öregtorony puritán egyszerűségében, csupán ősi köveinek nemes patinájával ékítve, komoly méltósággal emelkedik ki a város és a megújhodott dóm fölött s nemcsak szép kilátást nyújt a szemlélőnek messze tájakra, hanem nagy idők tanujaként, távol jövendőkben hirdeti Kassa hajdani polgárainak vallásos buzgalmát, áldozatkészségét és magas kultúrérzékét. 1 »Couvre feu. Coup de cloche, qui indiquait jadis le moment de rentrer chez soi et ď étendre lumière et feu.« — Larousse, 238. 1. 187