Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet dóm (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1936)

Második rész. A dóm leírása

A Mátyás-torony. A déli u. n. Mátyás-torony csonkán is figyelemreméltó műalkotás. Neve a nagy király jótékonyságának emlékét hirdeti, aki a dóm és e torony építéséhez gazdag adományokkal járult hozzá. Tervezője, Kemény Lajos szerint, István mester a dóm kőtabernákulumának alkotója volt. A torony építése Mátyás király (1458—1490) halálával megszűnt s csupán a templom párkánymagasságáig elkészülve máig is befejezettlen maradt. Kiépítésével a dóm legutóbbi restaurálása után az illetékes körök komolyan foglalkoztak s a 68 méter magasra nyúló torony tervét Steindl Imre műépítész el is készítette. Közbejött akadályok miatt a szándék megvalósulása kedvezőbb jövendőre vár. Csupán restaurációt végeztek rajta 1902—1904 években Sztehlo Ottó műépítész és Nagard Mihály munkafelügyelő vezetése mellett 105.405 korona költséggel s lebontva régi tetejét, előbb az ideiglenes laposabb, később a mai gúlaalakú sisakot építették reá. A torony ízléses külseje, a második és harmadik emelet csinosan kiképzett sugárablakai, a pazarul alkalmazott pilaszterek, fiálék, plasztikus levéldíszek s a 15. század gótikáját jellemző keretesen dekorált falmezők (panneau), mind mesteri kezekre vallanak. A nyolcszegletes orom déli falsíkján látjuk Mátyás birodalmának koronával fedett címercsoportját: középen a magyar pólyás címerpajzsot, jobbról a kettős keresztet, Galícia és Szlavónia, balról Dalmácia, Csehország, a Hunyadiak, alul Kassa címerét. A külső fal felső három szögletén baldachinok alatt, a restaurálás alkalmával a király hűséges embereinek, nevezetesen Szapolyai István (f 1499) szepesi gróf, hadvezér, nádor, Rozgonyi Sebestyén (f 1461) erdélyi vajda és zrednai Vitéz János (t 1472), a Hunyadi fiúk nevelője s esztergomi bíborosprimás szobrát helyezték el. E szobrok Mikula Ferenc budapesti művész alkotásai. Az oromzat nyugati részén kiugró vízhányók egyike egy kölykét 188