Vargyas Lajos: Áj falu zenei élete (Budapest. Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem, 1941)

„Magasabb˝ zene

74 átterjednek. Egy helybeli ember például asztaloslegény korában Mecenzéfen szerepelt Gárdonyi: A bor című darabjában. A magyar területen messze vidék képe azonos: a borsodmegyei — „anyaországi" — Meszesen is a Falu rossza, Betyár kendője, Férjhez ment a nánai bíró lánya, a Cigány, Sárga csikó, és hasonlók voltak műsoron. Mindezek a jelenségek: hangszeres zene, színdarab, dalárda, arra példák, hogy az áji nép kereste az útját annak, hogy zenei életét az egyszólamú éneklésnél fejlettebb formákkal is gazdagítsa és ebben az igyekezetében felülről jövő segítséget is kapott. De ami innen jött, dilettáns, sivár kísérletezés, különösen a dalárda esetében. Még jobb a helyzet ott, ahol a nép magától kezdett valamit, saját ízlésére bízva. így sem találunk ezekben a fejlettebb zenélési formákban olyan belső értéket, mint a hagyományos dalolásban. De az ájiak zeneszükségletére ezek is értékes tanulságot szolgáltatnak.