Vargyas Lajos: Áj falu zenei élete (Budapest. Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem, 1941)

Daltanulás

11 életük a mindennapi munka folyamán is és mindez folytonos daltanulással jár együtt. „Szilasi réten voltam kaszálni. Szilasi legények jöttek a tőtésen a vendégi búcsúról, ezt danolták" — beszélte egy öreg ember. Általában a munkaalkalmak és munkaviszonyok is nagyon összefűzik a különböző falvak lakosságát. Aratóbandák nemcsak egy faluból állnak össze, vannak olyanok is, ahol szomszéd falusiak dolgoznak együtt. Ezek a bandák váraljai, szesztai gazdáknál dolgoznak egész messze falujuktól. De még a gazdák is ttávoli falvakba jutnak el a mezei munkák révén, rétjeik, földjeik (vannak ugyanis más falvak határában. De csak az újabbi időkben, amióta a falu gazdagabb lett. Azelőtt is meg volt azonban a messzi határban való munka: „Régebben szegényebbek voltunk, a Bódva mellett csak részibe kaszáltunk, hétfőtől vasárnapig együtt. A (Miglincbe is, — ez a falu fölött lévő fennsík, akkor még uradalom volt — éjjel jöttünk haza, mindig daloltunk". Ma a Bódva mellett saját kaszálóik vannak a jánoki, somodi, tornai, szilasi határban. Az állandó együttdolgozás a szomszédok között sokszor valóságos vendégbaráti viszonyt alakít kí a különböző falukból valók között. Egy gazdának a jánoki határban voltak kaszálói. Ottani szomszédai a munka idején szállást adtak neki, megvendégelték, igával, sőt munkával is kisegítették. Mikor aztán ők kerültek az áji határba, (juhos gazdák lévén az áji hegyoldalban béreltek legelőt), akkor ők találtak otthont az ájiaknál. Általában igen barátságos, társaságkedvelő a nép ezen a vidéken és nagyon megbecsülik, ha valaki modorban, érintkezési formában ennek kifejezést tud adni. Az ilyenek közt könnyen megy a barátkozás, még ha idegenek is; sokszor véletlenek folytán, valami balesetnél nyújtott segítség, vagy más szívesség alapján. (Jellemző, hogy a tótoknál ezt a különbséget emlegették egyedül: a falucskaiak „oj vadak, mogorvák". Egyébként jóban vannak velük.) Az ilyen ismerősök akárcsak a rokonok messzi falukból is meglátogatják egymást, a fiatalok elmennek egymás mulatságaira s olyankor két-három napot is ott töltenek vendégségben. Vegyük ehhez az összeházasodás miatt sűrű rokoni kapcsolatokat s megértjük, milyen élénk az érintkezés a vidék falvai között. Lássuk mindezt a nótákkal kapcsolatban: „Somodiból volt itt ősszel egy lány, oszt az tanított". — „Csécsből hoztam. Ringlószilvát vittünk. Vasárnap délután volt, kiültek a lányok a ház elé oszt ezt dalolták". — „Hallgassatok, Tornán a lányok evvel dalolik végig a várost". — ,,P. Margit hozta Jánokról". (Rokon lány, látogatóba volt itt.) „Szepsibe szolgál egy lány, ott tanulta, H. Maris. Leírta Janinak mer neki nagyon tetszett". — ,,Nemrég tanultam egy lánytól, ki városon szolgál". (A „város": Szepsi.) „Még