Vargyas Lajos: Áj falu zenei élete (Budapest. Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem, 1941)

Daltanulás

10 j on. Ezért hallani lépten-nyomon ilyeneket a dallamokkal kapcsolatban: ,,Ez igen régi nóta. Komjátiba voltunk menyasszonyért 32 éve, Szakái Boriér, onnan hoztuk". ,,Péderből hoztak egy menyasszont, péderiek dalolták, mikor én kislánka voltam". A víg leánycsapat énekére kicsődül a falu népe, igyekeznek elkapni a hallott nótákból valamit. ,,Buzitaí lánytól tanultam, — beszélte egy lány — itt voltak menyasszonyér, mondtam neki, dalolja csak még el. mer a hangja tetszett". Minden lakodalom tíz-húsz új nótával gyarapítja a falu dallamkészletét. Magán a lakodalmon is természetesen sok új nóta előkerül — nemcsak a vendég falusiaktól, hanem a helybeli öregektől is. Ha a menyasszonyvivőktől vagy a lakodalmas vendégektől nem volt elég idő megtanulni a hallott új nótákat, ott marad az új menyecske. Tőle ki lehet kérdezgetni mindazt, amit a vidékiek daloltak. Második áji tartózkodásom idején egy pár új dallam és nóta fogadott, amit előbb nem hallottam. Közbeesett egy lakodalom májusban: Szentjakabról hoztak menyasszonyt. Azóta mind a szentjakabi nóták járták a fonóban. S még november végén is tanúja lehettem, hogy tanulják az egyik sokversszakos történetet, amit a szent jakabiaktól hallottak a lakodalmon. A férj húga tanulta meg otthon az „ángyikától", tőle írták le a legkisebb fonóbeli leányok és a fonóban tanulták a papírról. Egy hét múlva voltam ugyanott, már nem kellett papír, dalolták vígan. A különböző falvak legényeinek ad alkalmat találkozásra a különféle bál és mulatság. A legények eljárnak a szomszéd falvak báljaira, sőt amelyik házasodni akar és asszonyt keres, egészen messzi falvakba is eljut, így aztán minden bálból kerül haza valami még nem ismert nóta. „Legények hozzák a dalt innen is, onnan is. Ők járnak mindenfelé bálba". Meg is említik, ha ilyen nóta kerül elő: „Én hoztam a körtvéjesi bálból", vagy „Udvarnokiban bálban a legények dalolták, hát mi is velük." (Ezt 75 éves embertől hallottam, tehát régen is ilyenek voltak a viszonyok.) „Egyszer tánc volt a kocsmába, egy somodi legény danolta." stb. Minél tovább legénykedik valaki, annál több nótát halmozhat föl emlékezetében és annál több „különleges" nótát szed össze a mulatságokon. Van a faluban egy 40 éves legény, ki állandóan „házasodik". Rendszeresen eljár a fonóba és a vidék minden báljára. Ennek a dallam tudása mindenkit felülmúl a faluban. Egy lány mondta róla: „ojan nótákat tud, hogy Ájba ojat senkise. Mindenfélét tud, hallgatókat. A legények közt egy sincs ojan." Nem kell azonban lakodalom vagy bál a szomszéd falvak érintkezéséhez. íly különleges alkalmak nélkül is állandóan találkozik