Esterházy Lujza: A huszadik esztendő (Budapest. Új Élet, 1942)

magyar életünk többi szakaszán ezen a nyáron végeztünk. Léva, augusztus eleje Napok óta nem olvastunk újságot s most a táborból hazajövet, Léván arról értesülünk, hogy a szudétanémet területen újra fellángol­tak az incidensek, a Hodža által ígért kisebb­ségi statutum még mindig nem készült el s Anglia megfigyelőt küldött Prágába Lord Runciman személyében. Léva társadalma lázasan készül a János Vitéz szabadtéri előadására. Egyik prohász­kás testvérünk, a Szmke lévai titkára ra­gyogó szemmel beszél a készülés lelkes, váll­vetett magyar munkájáról. De a Csmasz falu­hetének megtartását már nem engedélyezte a hatóság. * A János Vitéz szabadtéri előadására Lévára zarándokolnak a szlovákiai magyarok tömegei. A tolongó emberáradatból ismerős, kedves ar­cok bukkannak fel, többek között az Üj Szellem élgárdájának tagjai, akiket kisdiákkoruk óta a kisebbségi sors alakított ki korszerűbben és emberiebben magyarrá, s akikre ezért, úgy érzem, nagy hivatás vár a magyarság közép­keleteurópai jövőjének alakításában. Velük együtt gyönyörködtünk a kistúri Szkie nép­viseletben megjelent leánycsoportjában. 2R

Next

/
Thumbnails
Contents