Esterházy Lujza: A huszadik esztendő (Budapest. Új Élet, 1942)

nyeit tárgyalják nagyban. A legújabb híreket újságolják el egymásnak: »A brünni német bírák és ügyészek felesküdtek Henleinre!« »A korzón a csehek letépték a dirndli-ruhát egy német leányról és ütlegelték a tüntető párttagokat. Az ordnerek nem ütöttek vissza, mert a párt megtiltotta a verekedést!« »Ma éjjel határincidens volt. Ekrazitpatronokkál akartak felrobbantani egy hidat!«. »Az egyik kaszárnyában összeverekedtek a magyar bakák a csehekkel. A magyarok kitörtek s átszöktek a német határon!« Ilyen és hasonló hírek érik egymást léptennyomon. Másra alig tudnak gondolni a fiúk és a leányok. Mégis, akaraterejük teljes megfeszítésével igyekeznek folytatni azt a céltudatos, komoly munkát, amely a kisebbségi magyar sorsvállalásra való felkészülést szolgálja. A jelenlegi hangulat azonban rendkívül megnehezíti ezt a mindennapi munkát. Annál is inkább, mert Brünnből is nagyobb főiskolás csoport készülődik a budapesti Eucharisztikus Kongresszusra. Ennek a (készülődésnek jegyében áll a Prohászka-Kör aznap esti összejövetele, amelyen elhatározzuk, hogy testületileg szentségimádásra megyünk az Eucharisztikus Kongresszus vezérgondolatának megvalósulásáért. 17 BIBLIOTHECA HUNGAR1CA