Esterházy Lujza: A huszadik esztendő (Budapest. Új Élet, 1942)

pásztorunk lakásán. Nyári kongresszusunk programmján dolgozunk: a kor nacionalista világáramlatának ideológiai alapjait és gyakor­lati megnyilvánulásait vizsgálja majd, hogy fiatal értelmiségünk világosan felismerhesse egyrészt a bennük rejló' nagy értélkeket, más­részt a tévedéseket és túlzásokat. De bármüyen buzgalommal is igyekszünk dolgozni a programmon, érezzük, hogy a politi­kai események feszült légköre mennyire zavaró­lag hat a nyugodt szellemi munkára. így van ez a középiskolákban is. A beregszászi gimná­ziumban rendőrségi nyomozás indult a magyar diákoík ellen. Azzal gyanúsítják őket, hogy a fiatal magyar tanárok közvetítésével összeköt­tetést tartanak fenn a szudétanémet mozgalom­mal. Ez a gyanú teljesen alaptalan, de a rend­őrség mégis igen bizalmatlan volt s órákon át faggatta a diákokat. Fehér harisnyát kerestek a diákoknál, mert Henleinék harisnyaviseletére való tekintettel mindenki gyanús, aki fehér ha­risnyát visel. A fiúiknak sikerült igazolni ártat­lanságukat, de a rendőri kihallgatások ugyan­csak felkavarták a kisváros nyugalmát. * A kassai Kazinczy-Társaság kiállításán Oravetz Imre képeit nézzük. Figyelmünket kü­lönösen a »Búzaszentelő« című képe ragadja meg: zöldelő vetéseik, színes körmenet áll cso­portbaverődve s végzi a búzaszentelést ; nehéz, 11

Next

/
Thumbnails
Contents