Ruttkay László: A felvidéki szlovák középiskolák megszüntetése 1874-ben (Pécs. Dunántúli Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda, 1939)

Znióváralja

67 igazgatót, aki benne szlovák nemzeti öntudatát felébresztette. Vannak olyan tanulók is, akik még későbbi iskoláikban sem akarnak magyarul megtanulni. A tanárok befolyására a városi kaszinó, melynek elnöke dr. Korauš Mátyás tanár, ma már tisztán szlovák egyesület, ahonnan ennek folytán a magyar érzelmű tagok ki is maradtak. Mióta a gimnázium ellen a vizsgálat megindult, a szlovák érzelmű polgárok nagyrésze nem fogadja a magyarok köszöntését, Szmetana elemi iskolai igazgató pedig házról-házra járva toborozza a diákokat a szlovák gimnáziumba. Viszont a gimnáziumnak az oktatás terén elért eredményeire térve át, kiemeli a jelentés, hogy az államtitkár a részletes vizsgálat után arról győződött meg, hogy ,,az intézet a legjobbak közé tartozik; az eredmény, amit a tanulók felmutattak, nagy fegyelmezettség, helyes oktatás és nagy szorgalom gyümölcse". A tápintézet havonként 5 forintért ellát mintegy 100 fiút, akik ,,jó kinézésű, vidor gyerekek". Mindezek után felveti a kérdést: alaposak-e az iskola ellen nyilvánosan felhozott vádak és szükséges-e az intézetet bezáratni vagy teljesen átalakítani? Az államtitkár válasza mindkét kérdésre határozottan ,,igenlő". Mindjárt hozzáteszi azonban, hogy ,,a bezárás azonnali elrendelését még sem tanácsolhatja, nem csak azért, mert ezen okból minden szász, szerb és román iskolát és a nyitrai papnöveldét is azonnal be kellene zárni, hanem azért is, mert oly bebizonyított concrét tények, melyek bírói ítélet alapjául is szolgálhatnának, meg nem állapíthatók, alkotmányos országban pedig a törvényes alak gyakorta a lényeg." A kérdés további megoldására vonatkozólag az alábbi javaslatokat teszi: „1. A zniói gymn. kivétetvén a pozsonyi tankerület főigazgatójának hatósága alól, rendeltessék a beszterczebányai gymn. igazgatójának, Klamariknak felügyelete alá. 5*