Ruttkay László: A felvidéki szlovák középiskolák megszüntetése 1874-ben (Pécs. Dunántúli Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda, 1939)

Znióváralja

68 ,,2. Minthogy az intézet vagy kath. felekezeti vagy kath. jellegű magán-egylet által fenntartott intézet, a beszterczebányai püspök útján megkérdezendő volna a patronátus: milyen jellegű intézetnek kívánja tekinteni az általa fenntartott gymnáziumot? — ,,ha kath. hitfelekezetűnek nyilvánítja, akkor a püspök, mint megyéjében a kath. hitfelekezet egyedüli törvényes képviselője, felhívandó, hogy az intézet vagyonát vegye át a felekezet részére, azt biztosítsa, a gymn. felügyeletét belátása szerint szervezze, a tanárokat kinevezze, vagy az intézetet a tanulmányi alap részére engedje át; ,,ha magán-intézetnek nyilvánítja, az esetben az egyleti alapszabályok, melyek szerint az egyesület a gymn. alapítására és fenntartására létesült, a belügyminiszter által felkérendők és a míg a megerősítés ki nem adatik^ az intézet működése felfüggesztendő." Ezek után a jelentés javaslatokat tartalmaz az egyes tanárok áthelyezése, vagy egyházi felettes hatóságuk által papi működési körükbe való visszarendelése tekintetében^ továbbá Znióváralja néhány polgárának megrendszabályozására, akik az államtitkár véleménye szerint pánszláv érzelmeik és magatartásuk miatt ott a város békéjét és az ország érdekeit veszélyeztetik. Majd röviden ismertetve a t.szt.mártoni gimnáziumban tett látogatása alkalmával tapasztaltakat, a Felvidéken követendő politikát illetőleg még néhány megjegyzést, illetve javaslatot tesz: ,,1. Múlhatatlanul szükséges — jelenti ki —, hogy a felföldet illetőleg a kormányzat éber, következetes és mindenek felett erélyes legyen, a legcsekélyebb mozzanat észrevétessék s ha szükség, helyreigazítassék; egyedüli szempont legyen az állam érdeke; „Szükséges e végre az ott működő kormányközegek gondos megválogatása a főispántól kezdve az utolsó írnokig, mert ott egy írnok, egy távirdász is tekintély s