Ruttkay László: A felvidéki szlovák középiskolák megszüntetése 1874-ben (Pécs. Dunántúli Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda, 1939)

Nagyrőcze

18 ronátus csak egy esztendő múlva, 1869 júniusában foglalkozott az egyházkerületnek ezzel a rendelkezésével és a (követelést mereven elutasította. Határozatát azzal indokolta, hogy mivel a gimnázium tanítási nyelve a szlovák, bizonyítványait a jövőben szintén csak ezen a nyelven hajlandó kiállítani. Ugyanazon év szeptemberében az egyházkerület Rozsnyón gyűlést tartott, amelyen magáévá tette az iglói határozatot és felhívta a gimnáziumot a rendelkezés betartására. „Miután egyházkerületünk határozata — mondotta ki a közgyűlés — a nagyrőczei gimnáziumot sem szláv jellegében nem veszélyezteti, sem más rokon intézetekkelí tetszése szerinti közlekedésében nem háborgatja; miután a panaszolt határozat épen az 1868, évi 44. t.-c. 23. §, által is igazolva van, mint nemkülönben az eperjesi jogakadémia felszólalása által is: a n.rőczei gimnasium oda utasíttatik, hogy a hozott határozatot tiszteletben tartsa és foganatosítását szoros kötelességének ismerje." A patronátus azonban ezt a határozatot megfelebbezte s így a kérdés a Pesten, 1870. évi szeptember 5—6-án ülésező egyetemes gyűlés elé került. A gyűlésen a tiszai kerület képviseletében jelenlévő Czékus István főesperes akként nyilatkozott, hogy a rozsnyói egyházkerületi gyűlés fentebbi határozata úgy értelmezendő, hogy a rőczei gimnázium bizonyítványait ezentúl is szlovák nyelven jogosult kiállítani s azokon csak ,,a tantárgyak és az osztály jeleztessenek magyar nyelven is", — arranézve pedig, hogy ezt a gimnázium a jövőben be fogja tartani, személyes közbenjárását ígérte. Az egyetemes gyűlés ebben az értelmezésben és ígéretben meg is nyugodott. Azonban még Czékus főesperesnek ez a közbelépése sem tette meg a kívánt hatást. A nagyrőczeiek nem engedtek, bizonyítványaikat ezentúl is kizárólag szlovák nyelven állították ki úgy, hogy a következő évben, 1871 őszén egybegyűlt evang. egyetemes gyűlés újból kénytelen a