Ruttkay László: A felvidéki szlovák középiskolák megszüntetése 1874-ben (Pécs. Dunántúli Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda, 1939)

Iratok

131 tot végrehajtottam; tettem pedig ezt olyan mély kötelességérzettel s abból folyó szigorral, melyet az emelt vád súlyossága kíván. Jelentésemet az eredményre nézve tiszteletteljesen a következőkben foglalom össze: Tanulmányi tekintetben a tanoda általában dicséretet érdemel. Különösen a magyar nyelvben oly előmenetel tapasztalható, hogy a tanulók már a III. osztályban a földrajz és történelmet magyarul képesek tanulni; a IV-ik osztályban már annyira jutnak a magyar nyelv ismeretében, hogy a magyar előadásokat a felsőgymnasiumok V-ík osztályától kezdve képesek lesznek sikerrel hallgatni. Dicséretet érdemel továbbá ezen intézet tiszta katholikus jellegéért; az igazi vallásosság feltűnik a tanulók minden jelenségeiben. Magában a tanodában olyasmit nem fedeztem fel, mi positiv irányban hazaellenesnek volna mondható, mely kimondásomat igazolja Turócz megye ez ügyre vonatkozó és C) alatt ide mellékelt jegyzőkönyvi határozata is, mely jegyzőkönyvnek csak azon tételére kell megjegyzést tennem, miszerint e gymnasium a pozsonyi tankerületi főigazgatóságnak folytonos felügyelete alatt állott, holott az csak a mult évben került ezen igazgatóság felügyelete alá s így eddig csak egyszer vizsgáltatott meg s akkor is főleg tanulmányi szempontból. Inkább negativ az irány, melyben az intézet ellen kifogás támasztható, nevezetesen: 1. A tót nyelv határozottan elejébe tétetik a magyar nyelvnek, sőt a magyar nyelv „idegennek" (cudzá reč) neveztetik a tanári karnak három rendbeli, különösen a magyar kezeléséből szóló módszertani jegyzőkönyvében hatszor (e jegyzőkönyvet mely jelenleg kezemnél nincsen, pótlólag fogom felterjeszteni); pedig a ki a hermeneutika szabályai szerint következtet, nem teheti fel a tót nyelvben olyannyira jártas tanárokról, hogy ők az idegen (cudzá) a nem ismerttel (neznámá) tévesztették volna össze. Ők tehát a magyar nyelvet hazánk felső vidékére nézve idgennek tartják, holott a magyar nyelv magyar hazánk bármely részében sem lehet idegen. 2. Az intézet minden feliratai, még a magyar dolgozatokon is, tótok, minden jegyzőkönyvek tót nyelven szerkesztvék; a tanárok tanácskozási és társalgási nyelve tót, a tanulók a magyar nyelvészeti, földrajzi és történelmi tanóráknak kivételével, a tanodán belül és kivül minden alkalommal csakis tótul beszélnek, mit a tanárkar a patronátus határozatával s a tót nyelvhez ragaszkodással iparkodik kimenteni. 3. Itt kell megemlítenem, hogy a templomban az ifjúság csak tótul és latinul énekel, az egyházi magyar énekek teljes kizárásával. Erre a tanárkar azon megjegyzést tevé, hogy az is a patronátus határozata folytán történik, hogy t. i. 5*